Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
kardos assz... bossy woman...
kardos meny... bossy woman...

Magyar Magyar Német Német
Kardos... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kardos

1. Albert, irodalomtörténeti iró, szül. Réce-Kereszturon (Szolnok-Doboka vm.) 1861 dec. 26-án. A gimnáziumi osztályokat Hajdu-Szoboszlón és a debreceni refromátus kollégiumban végezte; 1880-1884. a budapesti egyetemen, majd egy évig a tanárképző gyakorló iskolában a tanári pályára készülvén, 1885. tanári és bölcsészettudori oklevelet nyert; 1887. a szentesi községi gimnázium rendes tanárává választották meg, 1891. pedig a debreceni állami főreáliskolához nevezték ki rendes tanárrá. Nyelvészeti, irodalomtörténeti és tanügyi dolgozatokat irt. Munkái: A XVI. sz. lyrai költészete (Budapest 1883); Szilágyi és Hajmási mondája a magyar költészetben (1885); A magyar szépirodalom története a legrégibb időktől Kisfaludy Károlyig (1892); röpiratok: Középiskoláink és a magyar Alföld (Szentes 1890); A magyar alföld közművelődéseért (Budapest 1891); A magyar zsidóság nemzeti hivatása (u. o. 1892); A göcseji nyelvjárás leirását (Nyelvőr 1885-86) az akadémia a Sámuel-díjjal jutalmmazta. Több fejezetet irt Beöthy Képes Irodalomtörténetébe, s költészettörténeti bevezetést Endrődi Magyar Költészet Kincsesházához (Bpest 1895).

2. K. Gyula, miniature-festő, szül. Baján 1857. Elvégezvén szülővárosába a nyolc gimnáziumi osztályt, Budapestre jött s a minta-rajztanoda növendékei közé iratta magát. Innenn tanulmányai bejefezése végett Münchenbe utazott, s hat évet (1877-1883) töltött az ottani hires akadémián, majd visszatért a magyar fővárosba, s minthogy itt külön műtermet nem tudott kapni, Benczur Gyula mesteriskolájában dolgozott három esztendeig. Ezalatt az idő alatt készültek Jób, A szerelmes Triton s Krisztus gúnyoltatása, mely utóbbi festménye I. Ferenc József király budai gyüjteményében látható. K. később ismét Münchenbe tette át lakását, hol miniature-képeket kezdett festeni, melyek a finomabb ízlésü műbarátok figyelmét csakhamar magukra vonták s a művésznek számos megrendelőt szereztek. K. festényeit a leghiresebb angol és amerikai műkereskedők (köztük Carmer) vásárolták meg, nem ritkán magas árakon. E nemü művei közül nevezetesebbek: a Rendez-vous; a Hegedüvirtuóz; a Felolvasó és több egyes alak az empire- és rokoko-korszakból. K. miniature-festményei közül Magyarországra kerületek: a Meglepetés, melyet a király vásárolt meg és az Érdekes olvasmány, megy a nemzeti muzeum modern képtárában látható. Birnak tőle kisebb képeket még: Zichy Nep. János és Esterházy Sándor grófok. K. mint miniaturefestő egyike a legjelentékenyebbeknek; műveit a rajz nagy pontossága, könnyed ecsetkezelés és tartalmas szinek jellemzik.

3. K. Kálmán (vaszkai és kardosfalvai), főispán, szül. Hidasdon (Baranya) 1839. Gimnáziumi tanulmányait Pécsett kezdette és Budapesten a kegyesrendieknél végezte be. Jogot Bécsben, majd Pesten hallgatott, hol 22 éves korában ügyvédi oklevelet nyert. Az alkotmányos éra kezdetén szülővármegyéjében II. aljegyző lett, mely állásáról a bekövetkezett politikai változások folytán leköszönt. 1865. a pécsváradi kerület országos képviselővé választotta. 1867. a koronázás alkalmával a király aranysarkantyus vitézzé ütötte. 1868. a mohácsi járás főszolgabirájává, 1872. u. o. képviselőnek választották. 1875. visszavonult birtokára, majd az 1881 és 1884-iki képviselőházi ciklusokra ismét képviselővé választatott s a kormány által a mohácsvidéki Duna-töltések kormánybiztosává, majd 1887 márc. Barnya vármegye és Pécs város területén időzött, legmagasabb elismerését a Szt. István-rend kiskeresztjének adományozásával fejezte ki. 1893. a kőszegi hadgyakorlatok után a bélyei uradalom területére lerándult Vilmos német császár pedig a porosz királyi korona-rend II. osztályu keresztjével tüntette ki. V. ö. Magyarország és a Nagyvilág 1866., 20.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is