Karlmann

1. Martell Károly és Gertudis fia, Kis Pippin bátyja, kivel 741. az atyai örökségen megosztozkodott. K. Austrasiát, Alemanniát és Türingiát kapta osztályrészül és szerencsésen kormányzott; 747. azonban fia, Drogo javára a trónról lemondott. Azután Olaszországba zarándokolt, ahol Soracte hegyén kolostor alapított és a Monte Cassinon épült bencés-kolostorba vonult. Midőn Pippin 754. III. István pápa kérelmére Olaszországba, Aistulf longobard király ellen vonult, K. Aistulf kérelmére öccsét e tervtől lebeszélni iparkodott; Pippin azonban K.-t elfogata és Viennebe kolostorba záratta, hol 754 aug. 17. meghalt.

2. K., Pippin király és Bertrada másodszülött fia. Atyja halála után (768) Károly testvérével megosztotta a frank birodalmat és ez alakalommal Burgundiát, Provencet, Gothiát, Aquitaniának egy részét és Alemanniát kapta. A frankok Noyonban, illetőleg Soissonsban meghódoltak új királyaiknak, kik azonban nemsokára egymással viszályba keveredtek. A polgárháboru küszöbén K. (771 dec. 4.) hirtelen elhalt; özvegye pedig, Gerberga, gyermekeivel és néhány hivével Desiderius longobard királyhoz menekült.

3.K., Német Lajosnak legidősebb fia; több ízben lázadt fel-atyja ellen, mignem annak halála után (976) a testvéreivel, ifj. Lajossal és Vastag Károllyal kötött szerződés értelmében Bajorországot, Karintiát, Pannoniát, Csehországot és Morvaországot kapta. K. azonban az olasz kir. korona után is áhítozott, melyet 877. Paviában tett fejére. Megh. 1880 márc. 22. V. ö. Dümmler, Gesch. der ostfränkisch. Reichs (3 köt., 2. kiad. 1887-88).

Forrás: Pallas Nagylexikon