Karlsruhe

Baden nagyhercegség székes bővárosa, az ugyanily nevü 6 járásra (Bretten, Bruchsal, Durlach, Ettlingen, K., Pforzheim) osztott kerületnek főhelye, az É. sz. 49° 1", a K. h. 8° 25" alatt, a Rajnától 10 km.-nyire a Hardtwald szélén, több vasúti vonal mellett, (1890) 73,684 lak., nagy gépgyárakkal, vasöntéssel, papir-, kályha-, szifon-, sör-, cement-, butor-, tapétagyártással és egy nagy patrongyárral. Több nép- és közpiskolán kivül K.-nak van egy erdész-akadémiával egybekötött technikai főiskolája, kadétiskolája, muzeummal egybekötött műipar-, festőnő-, kereskedelmi, háztartási iskolája és zenekonzervatoriuma. Az 1715. Károly Vilmos baden-durlachi őrgróf által alapított régibb városrész utcái a nagyhercegi kastélyból mint középpontból küllők alakjában ágaznak szét. Legszebb terei, épületei és műemlékei: a Schlossplatz hat szökőkúttal, Károly Frigyes nagyhercegnek Schwanthalertől mintázott ércszobrával; az árkádokkal körülfogott Friedrichsplatz; a Lajos nagyherceg szobrával és egy kőpiramissal díszített vásártér; a Károly nagyherceg emlékére fölállított obeliszkkel ékeskedő Rondellplatz; Scheffel és Hebel költők emlékei; az evangelikus templom a nagyhercegi kriptával 1817-ből; a kat. városi templom 1808-ból; az 1750-76. Retty tervei szerint francia mansard-ízlésben épített nagyhercegi kastély, 45 m. magas toronnyal; a városház; az opera; a műcsarnok; a magánépületek legszebbek a Kaiserstrasse-ban. A műgyüjtemények közt a legjelentékenyebbek a nagyhercegi tartományi könyvtár mintegy 160,000 kötettel és 3725 kézirattal; a vele egy épületben elhelyezett régiségtár, ásvány-, geologiai, zoologiai és etnográfiai gyüjtemény, az éremtár; a műcsarnokban az újabbkori képeket magában foglaló kis képtár. A város közigazgatásának élén egy főpolgármester, 2 polgármester és 22 városi tanácstag (Stadtratsmitglied) áll. Sétahelyekül szolgálnak a városi park, a nagyhercegi kastály kertje és a közeli Hartberg és a Wildpark; távolabbi kiránduló helyek: a Rajna partján fekvő Maxau a rajnafürdőkkel, Durlach, Stutensee stb. V. ö. Chronik d. Haupt- u. Residenzstadt K. (1866-tól kezdve); Fecht, Gesch. d. Stadt K. (1887); Illustrierter Führer durch K. (1890); Weech, Geschichte von K. (1895)

Forrás: Pallas Nagylexikon