Karmel

DK-ről ÉNy-nak húzódó, 20-24 km. hosszu mészkőhegység Palesztinában a régi Samaria és Galilea között; ÉNy-i vége K. nevü 170 m. magas hegyfokot alkot, amelyen a K.-hegy nevü kolostor áll. Gerince lapos; legnagyobb magassága 500 m. É-i lejtői az Eszdrelon völgye felől meredekek, DNy-nak a Szaron-lapály felől szelidebbek. Ez oldalon erdők, legelők és termékeny területek vannak rajta. Számos barlangjánál fogva már az ókorban menedékhelyül szolgált p. Illés prófétának. A IV. század óta remeték szivesen választották lakóhelyeikül. 1156. Kalábriai Berthold vezetése mellett zarándokok telepedtek meg rajta, akiknek egyesüléséből a karmelita szerzetes-rend alakult. Klastromukat több ízben, utoljára 1821. Abdullah pasa rombolta le, de mindannyiszor újból fölépült.

Forrás: Pallas Nagylexikon