Karnaták
(Karnatik v. Karnara a. m. fekete ország), egy régi tartomány
elnevezése Hindosztánban, a Dekán keretén belül és a Krisnától D-re. Akkor nagy
kitejedése volt (Balagat, Baramahal, Maisszur és Koimbetur); jelenleg a
madraszi elnökség területének egy része a koromandeli parton. Határai északon a
Krisna, délen a Komorin hegyfok. Hegyei közül említendők a Ghattok hegyláncai,
különösen Madura és Dindigal környékén. A folyók közül (valamennyi K-nek
folyik) fontosabbak: a Pennar, a Kavery, a Palur és Vaga. Az éghajlata a
legforróbb egész Hindosztánban. Főbb városok: Madras, Pondichéry, Tranquebar,
Tangore, Arcot, Dindizsál. Lakosai indusok és Brahma vallását követik, melynek
számos ritka emléke maradt meg K. terültén. Termények közül kiváló a rizs,
tenyészállatai közül a szarvasmarhák és juhok; a méhészet és selyembogártartás
is számot tesznek az országban. Keramikai cikkei, az indigó, dohány, cukor és
bor a kivitelben nagy szerepet biztosítanak neki. K. őslakosságát a tamulok
fajához tartozó nép képezte, mely a Pandion királyságot uralta s melyet a XI.
sz. közepe táján a belalák hódítottak meg és K.-ban hatalmas királyságot
alapítottak. 1717. a nagymogul egyik vezére, Nizam-ul-Mulk, fellázadt Delhi
ellen és a Dekánban külön fejedelemséget alapított. K. ekkor helytartók kezére
jutott, akik azonban önállóságra törekedtek és addig emésztették magukat befelé
palotaforradalmakkal, kifelé a franciák és angolok ellen való küzdelmekkel mig
az angolok K. földjét 1801-3. egészen elfoglalták.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|