Karneades

görög bölcselő, az u. n. «harmadik akadémia» megalapítója, szül. Kr. e. 214-ben Kirénében (Afrika), megh. mint a nagy Plato iskolájának előljárója Athénben 129. 156., midőn Athénnek Róma részére 500 talentumos birságot kellett volna fizetnie, amiért Oropost feldúlta: K.-t küldték Rómába, hogy a birság enyhítését kérelmezze. Társakul a stoikus Diogenest és a peripatetikus Kritolaost adták melléje, de a siker egészen K. elragadó szónoklatának tulajdonítandó, kivel együtt vonult be Rómába az ékesszólás tanulmánya is. Filozofiai tanait Cicero és laerti Diogenes műveiből ismerjük. Fontos bennük a valószinüség három fokának meghatározása; az isteneszme kifejtése (heves küzdelmekkel egyfelől a stoikusok, másfelül az antropomorfizmus ellen). Az erkölcstanban azt vitatta, hogy a legfőbb jó a természeti ösztönök kielégítésében rejlik s a polgári igazságossággal (bölcseség) szembeállította a természetit (erkölcs). V. ö. Schwegler, Gesch. der Philosophie in Umrissen.

Forrás: Pallas Nagylexikon