1. K. Amália Erzsébet, angol királyné, Károly Vilmos
Ferdinánd braunschweigi herceg és Auguszta hercegnő második leánya, III. György
angol király nővére, szül. 1768 máj. 17., megh. 1821. augusztus 7-én. 1795. a
walesi hercegnek, a későbbi IV. György angol királynak neje lett, de házassága
az első pillanattól kezdve szerencsétlen volt, noha 1796. egy leánykája
született, melynek törvénytelen voltát férje utóbb hasztalan iparkodott
bebizonyítani. Midőn megtudta, hogy csapodár férje rendszeresen megcsalja,
1814. angol grófok és grófnők kiséretében (kik között azonban férje által
fogadott kémek is voltak), a kontinensre utazott. Utazásai közben
Olaszországban, különösen Murt nápolyi király udvarában fesztelen és az
etiquette szabályait sértő viseletet tanusított és határtalan tánckedvével
előbb derültséget, majd botrányos feltünést okozott. Végül pedig egy Bergami
nevü olasz inassal szerelmi viszonyt kötött, kit főkamarásává emelt. Kisérői
erre lassankint elhagyták és Angliába vitték kalandjainak hirét. Férje, ki
1820. trónra lépett, mindenáron szabadulni óhajtott nejétől, és 50,000 font évi
díjat ajánlott fel K.-nak, ha rangjáról lemond és nem tér többé vissza
Angliába. K. azonban erről hallani sem akart és midőn Angliába visszatért, az
ellenzék és különösen London lakói tüntetően üdvözölték. A király erre válópört
indított K. ellen, de Brougham lord ékesszólása és a király népszerütlenségére
és gyalázatos életmódja arra birták a felsőházat, hogy K.-át felmentse.
Nemsokára K. súlyosan megbetegedett és mellőztetését fájlalván, meghalt.
Tetemét Braunschweigbe vitték. V. ö. Nithinghale, Memoirs of Queen Caroline
(1820); Histor. Denkwürdigkeiten und Aktenstücke aus dem Leben und über den
Prozess der Königin K. (Lipcse 1821); Ompteda báró (követ és kém) emlékiratai
(1895).
2. K. Henriette Krisztiána, hessen-darmstadti őrgrófnő,
szül. Bergzabernben 1721 márc. 9., megh. 1774 márc. 30. III. Keresztély
zweibrückenbirkenfeldi herceg leánya; 1741. nőül ment Lajos hessen-darmstadti
örökös herceghez, aki 1774. porosz szolgálatba állott. Mikor 1768-ban férje IX.
Lajos néven őrgróf lett, K. áldásos hatást gyakorolt a kormányzásra. Moser az ő
befolyása révén lett miniszter s a darmstadti udvart az ő idejében Herder,
Goethe, Wieland, stb. látogatták. Nagy Frigyessel, akit nagyrabecsült, K.
levelezésben is állott. Kortársai a «nagy őrgrófnő»-nek nevezték. Sírkövére
Nagy Frigyes ezeket a szavakat vésette: «Femina sexu, ingenio vir». V. ö. Walter,
Die grosse Landgräfin (Darmstadt 1873).
Forrás: Pallas Nagylexikon