Károly Emánuel

1. (I.), szárdiniai király (mint Szavója hercege III. K.), Viktor Amadeus második fia, szül. 1701 ápr. 27., megh. Torinóban 1773 febr. 21. 1730. vette át az ország kormányát, melyről atyja lemondott; midőn pedig atyja a következő évben úja akarta elfoglalni a trónt, K. őt elfogatta. A lengyel örökösödési háboruban Franciaország pártjára állott és Milanót meg Novarát vette el a császáriaktól; az osztrák örökösödési háboruban ellenben Mária Teréziával tartott, csakhogy lanyha fellépésével nem igen ártott az ellenségnek. Az aacheni békében (1748) Lombardia egy részét nyerte. A törvénykezés terén nevét fentartotta törvénykönyve, a Corpus Carolinum. V. ö. Carutti, Storia del regno di Carlo Emanuele III. (Torino 1859).

2. K. (II.), szárdiniai király, III. Viktor Amadaeus fia, szül. 1751 máj. 24., megh. Rómában 1819 okt. 6. Atyját 1796. követte a trónon. Beteges férfiu volt, és midőn a franciák 1789. Szárdiniát megszállották, Szavójába költözött és 1802. öccsének, I. Viktor Emánuelnek javára lemondott. Azután a jezsuita rendbe lépett.

3. K. (I.), a Nagy, szavójai herceg (1580-1630), szül. Rivoli kastélyban 1562 jan. 12., megh. 1630 jul. 26. Atyját, Manó Filibertet 1580. követte a trónon. Nemsokára a spanyol-osztrák Habsburgok és a francia Bourbonok között hatalmas verseny támadt a Felső-Olaszország fölötti szupremáciáért és K. kénytelen volt, a viszonyokhoz alkalmazkodván, hol az egyik, hol a másik hatalommal szövetkezni. Ezt a «hinta-politikát» sokáig ügyesen rendezte, sőt uralmát még a Provence fölé is kiterjesztette. 1599. azonban IV. Henrik francia király nemcsak lemondani kényszerítette francia földön tett hódításairól, hanem még Gext, Bugeyt és Val-Romeyt is elvette tőle. Ezóta állandóan balsors üldözte. Később (1610) IV. Henrikkel kötött szövetséget a spanyolok ellen és csakugyan megszerezte Montferratot, de a mantovai örökségre emelt egyéb igényeitől Spanyolország IV. Henrik megöletése után megfosztotta. Abbeli reménye, hogy I. Mátyás császár után megválasztják a német trónra, szintén füstbe ment. Veltlin és Genova birtokára hasonlóan hasztalan epekedett (1623-27). Annál biztosabbra vette, hogy II. Vince herceg elhunytával része lesz a mantovai örökségben, mely cél elérése végett Ausztriával szövetkezett. A herceg halála után Itáliába siető franciák azonban nemcsak Montferratot hódították el előle, hanem saját országát is megszállották (1629-30). Ennyi csapás megtörte a különben szívós fejedelmet. A trónon fia, I. Viktor Amadaeus követte.

4. K. (II.), szavójai herceg, szül. 1634 jun. 20., megh. 1675 jun. 12. Kiskorusága miatt kezdetben anyja, Mária Krisztina vezette helyette a kormányt, ki fiának jogait annak hatalomra vágyó nagybátyjai ellen sikerrel megvédelmezte. Saját kormánya a jobbak közé sorozható.

Forrás: Pallas Nagylexikon