Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Károly Lajo... ----

Magyar Magyar Német Német
Károly Lajo... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Károly Lajos

Osztrák főherceg és magyar királyi herceg, a király idősebbik testvéröccse, prezumtiv trónörökös, szül. Schönbrunnban 1833 jul. 30-án. Nem tisztán a katonai pályára nevelték, hanem korán beavatták az állami szolgálat ügyeibe. 1853. Galiciába ment, hogy ott a közigazgatással megismerkedjék. 1855. vezérőrnagy és Tirol helytartója lett, mely állásban tapintatos működésével kivívta a tiroliak szeretetét. Az olasz háboru idején, 1859. a honvédelem szervezése körül kifejtett ernyedetlen tevékenységével szerzett érdemeket. A gazdasági és tudományos téren is minden törekvést buzgón támogatott s ily irányban gyakran helyettesítette testvérbátyját, az uralkodót. Egyáltalán örömest segíti elő a közcélu vállalatokat. Mint az 1873-iki bécsi világkiállítás védnöke, nevezetes szolgálatot tett az iparnak és mezőgazdaságnak, amelyek iránt különben is mindig nagy érdeklődéssel viseltetett. Legkiválóbb érdemeit azonban kétségkivül mint a Vöröskereszt-egyesület helyettes védnöke s mint a sebesültek ápolásának szervezője szerezte. E minőségében több ízben elnökölt az egyesület közgyülésén Budapesten is, magyar beszéddel nyitva meg a gyülést s az egyesületnek számos magyar fiókját ismételve kitüntette látogatásával. K. több ízben járt fontos misszióval, mint az uralkodó képviselője, a külföldni udvaroknál is. 1861. altábornaggyá, 1884-ben lovassági tábornokká neveztetett ki s tulajdonosa a 7. sz. dsidás-ezrednek, a 24. sz. orosz dragonyos-ezrednek és a 8. sz. dsidás-ezrednek. Protektora a krakói tudományos akadémiának és 1877 óta tiszteletbeli tagja a bécsi tudományos akadémiának. K. mindig különös érdeklődést mutatott Magyarország iránt. Már a kiegyezés előtt egyike volt azon keveseknek, kik arra utaltak, hogy az uralkodó a kibékített és megelégedett Magyarországban fogja legbiztosabb támaszát találni. Már előrehaladott korában kezdte a magyar nyelvet tanulni gyermekeivel együtt és igen szép előmenetelt tett benne. 1889. Magyarországon is nagybirtokos lett, megvásárolta a kis-tapolcsányi birtokot, ahol családjával az év egy részét tölti. Mint a békés haladásnak meleg barátja, mindenkor a béke fentartása mellett buzgólkodott, a monárkia érdekeinek és méltóságának csorbítatlan megóvásával. E szempontból igyekezett mindig egyrészt az orosz udvarral lehetőleg fentartani a jó viszonyt, másrészt pedig a közép-európai szövetségeseinkkel fennálló barátságot és szerződéses állapotokat minél inkább megszilárdítani. K. három ízben nősült. Első neje, Margit, János szász király leánya, akivel 1856 nov. 4. kelt egybe Drezdában, 1858 szept. 15. gyermektelenül halt meg Monzában. Másodszor 1862. nősült, nőül vevén II. Ferdinánd sziciliai király leányát, Mária Annunciatát. E házasságából négy gyermeke származott: E házasságából négy gyermeke származott: Ferenc Ferdinánd osztrák-estei főherceg (l. o.), Ottó Ferenc József (l. o.), Ferdinánd Károly Lajos (szül. 1868 dec. 27., százados a Ferenc József tiroli vadász-ezredben) és Margit Zsófia (szül. 1870 máj. 13., a prágai nemeshölgy-alapítványi intézet volt apátnője; 1893 jan. 24. nőül ment Albrecht württembergi herceghez). K. második neje 1871 máj. 4-én hunyt el s ő 1873 jul. 23. Mária Terézia braganzai hercegnővel, az elhunyt Dom Miguel portugál infansnak 1855 aug. 24. született leányával kelt egybe, kitől két leánygyermeke született: Mária Annunciata (szül. 1876 jul. 31., a prágai nemeshölgy-alapítványi intézet mostani apátnője) és Erzsébet (szül. 1878 jul. 7.).

 

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is