Karórépa

töves répa, helyesebben töves repce (növ.), a Brassica Napus L., vagyis a vetett repce fajtája (var. rapifera Metzg. vagy napobrassica Döll, répakáposzta). Gyökere cövek- v. orsóforma húsos, levele sima, a felső szivded lándsás, az alsó félbeszárnyas. Két fajtája ismeretesebb: 1. Br. Nap. var. esculenta, fehér gyökérrel (földi kalaráb), 2. a sárgagyökerü v. svéd kélrépa. Táplálóbb a kerekrépánál, kitünő takarmány, de főzik is. Tartalomrésze 1,548 fehérjés anyag, 0,079 zsiradék, 1,974 cukor, 4,817 más nitrogéntelen anyag. 1,3335 celluloza, 0,957 hamu és 89,390 viz. L. Álgumó. A K. nyirkos éghajlat alatt díszlik csak, mely okból főleg Angol-, Svéd- és északi Németországban termesztik, ellenben hazánkban csak az É-i megyékben, a káposzta között művelik, épp ugy, mint a káposztát, azaz rászákat nevelnek, melyeket tavaszkor kiültetnek. Egyébkénti művelése a takarmányrépáéval megegyez, csakhogy nem tartható oly jól el, mint emez. Nagyban való termelésnél késő őszig künn hagyják s az állatokkal a helyszinén föletetik. Kataszt. holdjáról 150-250 q gyökér nyerhető.

Forrás: Pallas Nagylexikon