Karpokrates
(Karpokras), Alexandriából, keresztény bölcsész, a Kr. u.
második század első feléből. Platonizáló gnosztikus, kinek elmélete szerint a
bolygók szferáiban lakó világalkotó s kormányzó démonok a legfőbb egységtől,
istentől, eredtek, de ellene fellázadtak, mig az emberi lelkek hasonlókép
valamikor az égben laktak, de a bűneset folytán a földre szálltak; a halál után
a lelkek más testekbe szállnak, és igy egyes kiváló emberek segítsége
hozzájárulván, fokonként megtestesülnek. Birtok- és nőközösséget tanít; hit és
szeretet erősebb minden törvénynél. K. követőinek külön kultuszuk is volt,
melyben a régi bölcseknek is Jézus mellett akadt helyük. K. halála után fia
Epiphanes volt a felekezet feje, melyet nevéről neveztek el.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|