Karsay

Sándor, ev. lelkész és püspök, szül. Győrött 1814 márc. 15. Iskoláit Sopronban végezte, hol kiváló tehetségével és szorgalmával korán magára vonta Kiss Jánosnak, az ottani szuperintendensnek és irónak figyelmét, ki őt ugy a komoly tudományok mint a magyar irodalom művelésére hathatósan serkentette, egyházi beszédeit, magyar irodalmi dolgozatai többször K.-nak mondta tollba, szórakozásul pedig Horatius ódáit olvasgatta s magyarázta előtte. Hogy nem siker nélkül, mutatja az, hogy az 1794. alapított soproni magyar-társaság pénztárnokául K. választatott. Itteni tanulmányait végezve, külföldi egyetemekre szándékozott, de oda nem mehetvén, a bécsi prot. teologiára iratkozott be, honnan egy év mulva Zay Károly gróf hivta gyermekei mellé nevelőül. Ezen állásában két évet töltött, mely idő alatt a közel eső Nagyszombatban német egyházi beszédek tartásában is gyakorolta magát. 1837. egyházkerületi aljegyzővé, 1853. gyámolítóintézeti főpénztárnokká, 1858. a győri egyházmegye esperesévé, 1862-ben egyházkerületi főjegyzővé, 1866-ban a dunántuli ev. egyházkerület püspökévé, a következő évben egyszersmind győri lelkésszé választatott, hol mindekkorig működik. Rendes lelkészi teendőinek végzése mellett főfigyelmét a népnevelés fejlesztésére, felvirágoztatására és a lelkész- s tanítóözvegyek s árvák eddigelé teljesen elhanyagolt anyagi helyzetének jobbítására fordította. Már 1838. indítványba hozta a tanítói értekezletek tartását; a győrvidéki tanítók között már 1842. irott füzetekben köröztetett népnevelési feladatokat; 1844. ily cím alatt: Általános és részletes tanmód prot. falusi iskolai tanítók számára vezérfonalul, becses tanügyi dolgozatot bocsátott közre; később pedig mint az egyházkerületi népiskolai választmány elnöke érvényesítette a tanügy iránti buzgóságát és tapasztalatait. A szépirodalom iránti nemes lelkesedését megőrizte késő öregségéig; a nyolcvanas években számos vallás-erkölcsi irányu német költeményt - különösen Gerock-tól - forrdított magyarra, melyek közül több, igen sikerült darab a prot. egyházi lapokban s iratokban, különösen a prot. árvaházi naptárban látott napvilágot. Mint kitünő egyházi szónok is széles körben ismertté tette nevét. 1895 jul. 7-én körlevélben tudatta, hogy lemond püspöki hivataláról. Testvére Lajos, nagyhirü orvos volt Győrben.

Forrás: Pallas Nagylexikon