Karschin

Anna Lujza (Karsch), német költőnő, szül. Hammerben, Schwiebus mellett 1722 december 1., megh. Berlinben 1791 okt. 12. 15 éves koráig marhapásztor volt; alig 16 éves korában egy Hirsekorn nevü posztószövő neje lett; 11 évi házasság után elvált ettől és egy Karsch nevü szabóhoz ment férjhez, akinek iszákossága iszonyu nyomorba taszította. Kottwitz báró, akinek tetszését K. alkalmi költeményeivel megnyerte, Berlinbe vitte, ahol megismerkedett az irodalmi előkelőségekkel. Innen kezdve folyton jelentek meg tőle költemények, amelyek gazdag képzelőtehetségéről és költői szelleméről tanuskodtak. Későbbi versei azonban már nem egyebek ízetlen rímelésnél. Költeményeinek Gleim rendezte kiadása (Berlin 1764) 2000 tallér tiszta jövedelmet hozott, amelyet K. barátai raktak össze. Mindezek dacára folyton pénzzavarban volt s egyre zaklatta pártfogóit. II. Frigyes Vilmos trónralépése után házat építtetett neki. Leánya, Klencke Karolina Lujza (szül. Fraustadtban 1754., megh. Berlinben 1812 szept. 21.) szintén irt költeményeket, azonkivül kiadta anyja verseit és életrajzát (2. kiad. Berlin 1796). Ennek leánya volt Chézy (l. o.) Helmina. K. életét Klencke H. egy regényben feldolgozta (1853). V. ö. Kohut, Die deutsche Sappho: A. L. Karschin (Drezda 1887).

Forrás: Pallas Nagylexikon