Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Karsten... ----

Magyar Magyar Német Német
Karsten... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Karsten

1. Ármin, német természetbuvár és utazó, szül. Stralsundban 1817 nov. 6. Berlinben magántanárrá habilitáltatta magát, aztán (1843-1847 és 1848-1856) utazott Venezuelában, Új-granadában és Ecuadroban; ez utazása eredményeit irodalmilag is feldolgozta s aztán Berlinben a botanika tanára lett; 1868. ugyanily minőségben Bécsbe hivták meg; 1872. nyugalomba vonult s azóta Svájcban él. A trópusi vegetáció anatomiai vizsgálatából levezette valamennyi növénynek alapul szolgáló szerkezeti egyesítettségét, s arra az eredményre jutott, hogy a sejt nedvében levő oldott anyagoknak nem a kémiai rokonság ereje, hanem a sejtfalban történő kémiai és fizikai működés hozza létre a szerves vegyületeket. A ragály sejtjei ő szerinte sem nem moszat, sem nem gomba, hanem normális sejteknek patologikus fejlődésfoka. Művei: Das Geschlechtsleben der Pflanzen u. die Parthenogenesis (Berlin 1860); Histologische Untersuchungen (u. ott 1862); Entwickelungs-erscheinungen der organischen Zelle (Lipcse 1863); Chemismus der Pflanzenzelle (Bécs 1869); Zur Geschichte der Botanik (Berlin 1870); Fäulnis und Ansteckung (Schaffhausen 1872); Studien zur Urgeschichte des Menschen in einer Höhle des Schaffhauser Jura (Zürich 1874); Deutsche Flora, pharmazeutisch-medizinische Botanik (Berlin 1883); Flora Columbiae (u. o. 1858-69, 2 köt.); Gesammelte Beiträge zur Anatomie und Physiologie der Pflanzen (u. o. I. 1865, II. 1890); Parthenogenesis und Generationswechsel (u. o. 1888); Géologie de la Colombie (u. o. 1886); ő szerkesztette a Botanischen Untersuchungen aus dem Physiologischen Laboratorium der Landwirtschaftlichen Lehranstalt in Berlin címü füzeteket (Berlin 1865-67, 6 füzet).

2. K. Gusztáv, német fizikus, szül. Berlinben 1820 nov. 24. 1845. a berlini egyetemen mint magántanár kezdte meg tanári működését, 1848. Kielbe hivták az egyetemre rendes tanárnak. 1859 óta az elbei hercegségek számára felállított mértékhitelesítő intézet igazgatója volt, 1869 óta a német birodalmi mértékhitelesítő bizottság tagja. Művei: Diss. inauguralis Imponderabilium praesertim electricitatis theoria dynamica, cum appendice de imaginibus que luce, calore, electricitate procreantur (Berlin 1843); Vorschläge zur allg. deutschen Maass-, Gewichts- u. Münz-Regulierung (u. a. 1848); Lehrgang der mechanischen Naturlehre (Kiel 1851-53). 1856-ben indította meg a 21 kötetre tervezett fizikai enciklopediáját, melynek számára Harms és Weyer nevü tudósokkal irta meg a bevezető kötetet (Lipcse 1870). 1847-től 1853-ig a Fortschritte der Physik címü ismertető vállalatot szerkesztette. 1878-tól 1881-ig mint a haladó párt tagja a német birodalmi tanácsban mint képviselő vett részt.

3. K. Károly János Bernát, német mineralogus és bányász, szül. Bützowban 1782 nov. 21., meghalt Berlinban 1853 aug. 22. A boroszlói főbányahivatalban (1804) kezdte működését s fokról-fokra emelkedvén, 1811. Sziléziában főbányatanácsos és 1819-ben titkos főbányatanácsos lett a belügyminisztériumban Berlinben. Egyike volt a legkiválóbb metallurgusoknak. Művei: Handbuch der Eisenhüttenkunde (Halle 1816, 2 köt., 3. kiadás 1841, 5 köt.); Grundriss der Metallurgie und der metallurgischen Hüttenkunde (Boroszló 1818), Metallurgische Reise durch einen Teil v. Bayern und Oesterreich (Halle 1821); Ueber die kohligen Substanzen des Minealreichs (Berlin 1826); Das erzführende Kalksteingebirge v. Tarnowitz (u. o. 1826); Grundriss der deutschen Bergrechtslehre (u. o. 1828); System der Metallurgie (u. o. 1830-1832, 5 köt.); Lehrbuch der Salinenkunde (u. o. 1846-47, 2 köt.); Phylosophie der Chemie (u. o. 1843). Az Archiv f. Bergbau u. Hüttenwesen (u. o. 1818-28, 20 köt.) c. művet is, melynek folytatása az Archiv für Mineralogie, Geognosie, Bergbau u. Hüttenkunde volt (1829-54, 26 köt.), ő adta ki.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is