Karsz

1. orosz transzkaukázusi terület ázsiai Törökország, Kutaisz, Tiflisz és Eriván kormányzóságok közt 18,647 km² területtel, 187,000 lak. A nagyobbára magas fekvésü földet a Kura a felső részében, az Arasz és mellékvize, az Arpa-csaj öntözi. A tél igen hideg és a nyár forró. Földmívelés és állattenyésztés a főfoglalkoztás. Kagiszman és Olti közelében nagy sótelepek vannak. 4 járásra oszlik; ezek: K., Ardahan, Kagiszman és Olti. Az 1878-ig török uralom alatt álló föld egykoron Ararad örmény tartomány Sira és Vanant kerületeit foglalta magában, amelyeket Ptolemaios Szirakene és Badiane neveken ismer. Az előbbinek termékenysége közmondásos volt. Kr. e. 120. bolgárok telepedtek meg benne. Az Arpa-csak völgyében Erovantasad és a torkolatánál Ani nevü királyi székhelyek állottak egykoron. - 2. K., az ugyanily evü terület fővárosa, püspöki székhely, 70 km.-nyire Alexandropoltól, az Arpa-csaj partján 1905 m. magasban, (1889) 3941 lakossal, durva posztó- és szőnyegkészítéssel. A sziklás talajon épült, festői fekvésü városnak fontossága azonban egyedül a Kur, Csoruk, Arasz és Eufratesz völgyei közt a domináló fekvésében van. Ezért e helyen már az ókorban épült egy város. 928-61. a bagratida örmény királyoknak volt székhelye. Későbben a szeldsuki törököknek, a mongoloknak és persáknak volt birtoka. A törökök már jelentékeny erősségeket építettek körülötte. 1828. Paskievics, 1855. Muraviev, 1877. pedig Lazarev orosz vezérek foglalták el. Az oroszok a régi erősségeket kijavították és újakkal szaporították. A fellegvár szabálytalan poligon kettős falakkal; az Ak-daghon, egy meredek dombon van az Arkanieh erősség; a Kara- és Top-daghon pedig az Inglisz- és Madsar-Tabia nevü megerősített ágyutelepek állanak.

Forrás: Pallas Nagylexikon