Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
kártalanítá... amends
kártalanítá... compensatio...
kártalanítá... fine
kártalanítá... indemnifica...
kártalanítá... recompense
kártalanítá... collateral ...

Magyar Magyar Német Német
Kártalanítá... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kártalanítás

az állategészségügyi rendészetben azoknak a veszteségeknek az államkincstár részéről való megtérítése, melyeket beteg állatok tulajdonosai a hatósági óvó és elfojtó intézkedések folytán elszenvednek. Magyarországon legelőször a keleti marhavésznek az 1874. XX. t.-c. alapján teljes eredménnyel foganatosított irtása közben nyujtottak a leölt beteg és gyanus állatokért kártérítést, de szabatosabban csak az állategészségügyi törvény (1888 VII. t.-c.) intézkedik ez irányban, midőn határozottan megjelöli azokat az eseteket, melyekben K.-nak helye lehet, mely intézkedéseit azonban még nagy szűkkeblüség jellemzi szemben a törvény alkotásának céljaival. Megtagadja ugyanis az állattulajdonostól a K.-t akkor, ha a hatósági rendeletre leölt állat ragadós tüdőlobban, takonykórban vagy veszettségben szenvedett, valamint ha kutya v. macska a veszettség vagy ennek gyanuja miatt kiirtatott. Egyébként e törvény értelmében K. jár a következő esetekben: a) a becsérték fele, ha keleti marhavészban, lépfenében vagy rühösségben szenvedő állat öletett le, vagy ha ragadós tüdőlob v. takonykór gyanujában álló állat leöletése rendeltetett el és az állat a boncolás után is csak gyanusnak bizonyult; b) a becsérték kétharmada, ha keleti marhavész, vagy lépfene gyanuja miatt rendelte el a hatóság a bunkózást és a boncolás is csak e betegségek valamelyikének gyanuját állpította meg; c) az egész becsérték, ha a bármely ok miatt hatósági rendeletre leölt állat boncoláskor egészségesnek, azaz a törvényben felsorolt ragadós betegségektől mentesnek bizonyult be. Az egész becsértéknek megfelelő K. jár továbbá a hatósági rendeletre megsemmisített vészterjesztő tárgyak után is. K.-t azonban nem kap az állattulajdonos, ha az állat megbetegedését be nem jelentette, vagy ha a ragadós betegség behurcolása az ő hibájának vagy mulasztásának róható fel. Külföldről behozott állatért a megfigyelési idő eltelte után csak akkor jár K., ha az ország területén történt megfertőztetése igazoltatott. A K. összegét a becslő bizottság előterjesztése alapján az első foku közigazgatási hatóság határozza meg, mely ellen 15 nap alatt felebbezésnek van helye. A K.-ra igényt nyujtó esetek körét lényegesen tágította az 1893. II. t.-c., mely szerint a ragadós tüdőlob (l. o.) v. gyanuja miatt levágott szaravasmarháért az állatt tulajdonosa a becsérték 9/10-ed részének megfelelő K.-t kap; kivételt képeznek azonban e tekintetben a külföldről kevesebb mint hat hónap előtt betegen behozott szarvasmarhák, vagy ipari vállalatok és gyárak hizlalóiban v. állatvásárokon talált állatok; elesik továbbá a tulajdonos a K. igényétől, ha a betegséget be nem jelentette vagy a hatósági intézkedéseket nem, vagy hanyagul teljesítette. (V. ö. 1888. VII. t.-c. 105-112. §; 1893. II. t.-cikk 3-6. § és az e törvények végrehajtására kibocsátott földmívelésügyi miniszteri rendeleteket. L. még Kár.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is