Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
kártológép teasel

Magyar Magyar Német Német
Kártológép... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kártológép

kuszált szálas anyagok lazítását, párhuzamosítását és egyenletes elosztását végző gép, mely említett hármas feladatát kampós szerszámával, vagyis kártokkal végzi. A kártok erőssége a szálas termény minősége szerint változik. Igy pamuthoz a legrugalmasabb kártokat használják, miért is az e célra szolgáló kártoknál a kampók kaucsukba foglaltatnak s vékony acéldrótból készülnek a 2. ábra szerinti alakban. Gyapjuhoz hasonló alaku, de valamivel erősebb minőségü kártokat használnak; ezeknél a kampók könyökig vannak beágyazva bőr-, illetőleg nemez-lapokba. Kenderhez, lenhez s jutához a legerősebb kártokat használják; ezeknél a kampók már acélszegekből állanak és falécekbe vannak ágyazva.

[ÁBRA] 1. ábra. A kártok helyzetének vázlata.

[ÁBRA] 2. ábra. A kártológép vázlata.

A kártoláshoz két, kártokkal fedett felület szükséges, amely felületeken a kampók az 1. ábrán jelzett módon, szemben állanak. Ily elrendezésnél a csomós anyag a kisebb sebességü kártba beleakad s az igy fogva tartott csomót a nagyobb sebességü keféli, miáltal lazítást és párhuzamosítást véhez. A lazított szálakat a nagyobb segebességü kárt elragadja, miáltal az anyag nagyobb felületre oszlik. A munka folytonossága kedvéért a nagyobb sebességü kártot hengeres testre helyezik (l. 2. ábra A részletét), a kisebb sebességü pedig lécre, mint ezt a 2. ábra H. részlete jelzi, amely esetben a gépet léces kártoló-nak nevezik, avagy kis átmérőjü hengerre helyezik, mint ezt a 2. ábra D részlete jelzi s ekkor hengeres kártoló-nak nevezik. A nagy sebességü A hengert fődobnak nevezik (tambour), a H lécet pedig és a kis sebességü D hengert munkásnak (Arbeiter, travailleur) nevezik. A munkásokba a csomós anyag erősen behatol s ezeknek kártjait betömi, ezért a munkásokat tisztítani kell. Az álló léces kártolóknál a tisztítás időszakos, a hengeres kártolóknál folytonos; ez utóbbinál a tisztítást a munkással érintkező gyorsabban forgó kis henger végzi (l. 2. ábra E hengerét), miért is ezt tisztítónak vagy forgatónak (Wender, nettoyeur) nevezik. A munkás és a tisztító kártjai az érintkezés helyén azonos irány felé hajlanak. Ilyen elhelyezésü kártoknál a nagyobb sebességü kárt a kisebb sebességütől az anyagot elragadja; ez esetben tehát E átveszi az anyagot D-től, de mert E és A között a kampók iránya ismét azonos s mert a fődob gyorsabban forog a tisztítónál, ezért a tisztítóról ismét a fődobra kerül az anyag, amely tovább viszi, mig csak az ezután következő munkás azt meg nem akasztja, a midőn az előbbi művelet ismétlődik. A munkások által lazított s párhuzamosított szálak a fődob kártjaiba helyezkednek, honnan kiveendők. Ezen célra a B henger szolgál, melynek kártjai szemben állanak a fődob kártjaival, ugy hogy a fődob anyaga ezekbe akad. A B dob lassu forgást nyert, minek folytán annyi szál akad kártjaiba, hogy a szálak összefüggő réteget képeznek. A B hengert leszedőnek (peigneur) nevezik. A legtökéletesebb kártolást a mozgó léces kártolók végzik (l. Pamut [fonás]); legnagyobb munkaképességgel azonban a hengeres kártolók birnak, amiért ezek a gyapju-, len-, kender- s juta-iparnál nyernek alkalmazást. L. Gyapju és Juta (fonás).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is