Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kassai... ----

Magyar Magyar Német Német
Kassai... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kassai

1. Gusztáv, klasszikai filologiai iró, egyetemi magántanár, szül. Kassán 1843. Gimnáziumi tanulmánait Kassán végezte, a klasszikus filologiát Bécsben hallgatta s 1867. u. o. a latin és görög filologiából tanári oklevelet nyert. 1868. a besztercebányai főgimnázium helyettes, 1869. rendes tanára lett. 1875. Németországban, 1879-ben Dél-Németországban, Belgiumban és Franciaországban tett tanulmányutat. 1878. bölcseletdoktorrá avatták a budapesti egyetemen. 1881. Budapestre helyezték át tanárnak. 1882. a budapesti egyetemen a latin stilisztika és eloquencia magántanárává habilitálták, 1890. pedig a magyar kir. tanárképző intézet tanárává nevezték ki. Résztvett az 1893-iki görögországi és az 1894-iki olaszországi tanulmányútban. Nagy irodalmi munkásságot fejtett ki; magyar, német, latin és görög nyelven irt értekezéseket, amelyek a Philologiai Közlönyben s a budapesti V. ker. főgimnázium Értesítőjében jelentek meg. Külön megjelent munkái: De vario usu iambici in diverbiis tragoediarum Aeschyli et Sophoclis (1876); Plato bölcseletének problematikus pontjai (Besztercebánya 1877); Xenophon emlékiratai Sokratesről (Jeles Irók Tára 1881); Sophoclis Antigona (a Thewrewk-féle Bibliotheca scriptorum Graecorum et Romanorum-ban 1891).

2. K. József, nyelvtudós, született Bodrog-Kisfaludon (Zemplén) 1767 március 15-én, meghalt Pécsett 1842 március 15-ikén. Tanult Kassán Baróti Szabó Dávid alatt. 1786-ban kispappá lett Egerben, a hittudományt tanulta Pesten s már elkezdte gyüjteni szótári jegyzeteit, melyeket egész életén át folytatott. 1790-94. tarcali káplán, 1794-1824. pedig szerencsi plébános volt; ekkor nyugalomba lépvén, báró Szepessy Ignác és későbben Scitovszky János pécsi püspökök védszárnyai alatt folytatta nyelvészeti munkálkodását. Az akadémia 1832. választotta levelező tagjává s halála után 1842 április 18. Toldy Ferenc tartott felette gyászbeszédet. Munkái: Magyar nyelvtanító könyv (Sárospatak 1817); Származtató és gyökeredző magyar-diák szókönyv (Pest 1833-38, négy csomóban). Ez az első magyar származtató és kritikai szótár s némely különcségei s tévedései mellett is becses s nagyérdemü munka, a nép nyelvének gazdag tárháza. A Tudományos Gyüjteménybe is dolgozott (Szerencs leirása és nyelvészeti polémiák). Nagy munkájából, melyhez az anyagokat már a pesti egyetemes papnevelő-intézetben léte alatt gyüjteni kezdé, csak 5 kötet, a T betüig terjedő, jelent meg, a hatodik kötet s a deák-magyar rész is elkészült, de kiadása elmaradt.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is