Kastély

(a lat. castellum-ból), valamely előkelőbb személynek teljesen szabadon álló palotaszerü székhelye, mely a középkor végén és a renaissance kezdetén meg is volt erősítve; ezen erődítés reminiszcenciái (tornyok, vizzel telt árkok, hidak stb.) a K. architekturájában mai napig is fenmaradtak. Olyan K.-t, mely már annyira meg volt erődítve, hogy kisebb várnak is beillett, várkastélynak hivnak. Különösen a francia és az angol arisztokráciának vannak építő-művészeti tekintetben nagybecsü K.-aik; hazánkban csak a XVII. sz.-ban kezdettek a vidéken védőművekkel többé-kevésbbé ellátott magányos K.-okat építeni, legtöbb azonban a törökség teljes kiűzetése után a rokoko-korszakban és a jelen század elején keletkezett.

Forrás: Pallas Nagylexikon