Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
kaszárnyafo... defaulter

Magyar Magyar Német Német
Kaszárnya... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kaszárnya

vagy laktanya, az az épület vagy épületcsoport, mely csapatok lakásául szolgál. A K.-k oly helyekre építendők, amelyek egészséges fekvésüek s a katonai gyakorlatokra alkalmatos vidékhez lehetőleg közel fekszenek, hogy a gyakorlatokra szánt időnek nagy része a ki- és bevonulásokkal kárba ne menjen. Nagy városokban tehát a K.-k a város szélein oly helyekre építendők, ahol a lovaglással foglalkozó fegyvernemek számára a lovaglásra alkalmas terep van közel.

[ÁBRA] 1. ábra. Thapsus város falai.

[ÁBRA] 2. ábra. XV. századbeli kaszárnya Rodusban.

A K.-k építésére szükséges telkek kiszemelésekor különben némelykor rendőri tekintetek is mérvadók, amennyiben, különösen nagy városokban kivánatos, hogy zendülések esetén a katonaság a rendőrségnek gyorsan segítségére siethessen s hogy ily alkalmakkor a különös fontossággal biró nyilvános épületeket gyorsan erős katonai őrséggel elláthassák. Amely országokban tehát a rendőri tekintetek voltak első sorban a mérvadók, ott a kaszárnyákat a nagy városok belsejébe, nagy széles utcák keresztezésének, a politikai hatóságoknak, nagy állami pénzintézeteknek és állami fogházaknak közelébe építették s miután nagy városok belsejében a telkek igen drágák, kényszerítve voltak aránylag csekély kiterjedésü udvarral biró, magas, több emeletes épületeket K.-ul használni, melyekben az aránylag csekély kiterjedésü téren összezsufolt nagy embertömeg egészségi viszonyai igen kedvezőtlenek voltak s amelyeknek szűk udvarai éppen csak akkorák voltak, hogy a K.-ban elhelyezett csapatok kivonulásokra szoros rendben gyülekezhettek. A legújabb korban a K.-k elhelyezésére inkább közegészségi tekintetek s a csapatok kiképzésére alkalmas viszonyok létezése vétetett figyelembe s következőleg a K.-kat a városok széleire, aránylag nagy kiterjedésü telkeken építik, még pedig az u. n. «pavillon-rendszer» szerint, azaz nem építenek többé egyetlen egy óriás épülettömböt, hanem egy vagy több tágas udvart körülvevő számos apró épületet, melyeknek mindegyike vagy a csapat egy-egy osztályának lakásául szolgál, v. mindegyiknek külön-külön rendeltetése (istállók, irodák, raktárak, fürdő- és mosó-helyiségek, kantin stb.) van. Ily épületcsoporthoz közönségesen tisztek lakásául berendezett épületek is tartoznak, mert fegyelmi szempontból kivánatos, hogy a tisztikarnak legalább egy része a K.-ban lakjon. A tapasztalás bebizonyította, hogy a legénység lakásául szolgáló szobák akkor felelnek meg legjobban mind a fegyelmi, mind a közegészségügyi követelményeknek, ha egy-egy szobában legföljebb 15 ember lakik. Az egy szobába elhelyezendő emberek száma különben akként állapíttatik meg, hogy minden emberre 15 köbméter levegő jusson. Minden egyes épületet a kellő számu jól szellőzhető és folytonos tisztán tartható (lehetőleg vizvezetékkel ellátott) árnyékszékkel, továbbá az egész épületcsoport legalább egy, kizárólag fürdésre s esetleg ezzel kapcsolatosan ruhamosásra rendelt épülettel is ellátandó. Külön épület rendezendő be a csapatnál gyógyítandó betegek számára s a K.-őrség elhelyezésére szolgáló épületen kivül még fogsághelyiségekről is kell gondoskodni. Kivánatos volna ugyan, hogy a legénységnek az alvótermeken kivül még más helyiségek is álljanak rendelkezésre, ahol nappal tartózkodhassék s ott végezhesse a fegyverek és ruhanemüek tisztítását, e követelmény kielégítése azonban oly költségessé tenné a K.-építést, hogy az európai hadseregek aránylag igen nagy békelétszáma mellett ily K.-k építésére nem állnak rendelkezésre a szükséges tőkék és még az is csak igen ritkán érhető el, hogy legalább az elméleti oktatásra külön tantermek álljanak rendelkezésre; az «iskolák» majdnem mindenütt a legénység által lakott szobákban tartatnak. Magyarországon a legújabb korban többnyire a községek építik a K.-kat s az állam kötelezi magát arra, hogy mind béke, mind háboru idején mindig egy bizonyos létszámra eső elszállásolási illetéket fizet a községnek; ily módon az évenkénti jövedelem megfelel a befektetett tőke mintegy 5 százalékának, mely kamatozás elég az említett tőke amortizációjára. V. ö. az 1879. XXXVI. t.-c., továbbá az e törvény végrehajtására vonatkozó, az 1879. 20. s az 1890. 73. sz. Rendeleti Közlönyben kiadott miniszteri utasításokat s végre a Rendeleti Közl. 1879. 28. sz.ban megjelent: Útmutatás az újonnan építendő laktanyák tervezésére s ennek függelékét, mely a K.-kul használandó, már fennálló vagy átalakítandó épületeknek megbirálásánál követendő elveket állapítja meg.

A katonaságnak célszerü elhelyezése minden idők óta állandó gondját képezte a hadászati mérnököknek és építészeknek. Az ókornak inkább miliciája mint rendes katonasága békében bizonyára saját tűzhelyeinél lakott, mig háborus időkben számára a várost körítő falak és tornyok nyujtottak alkalmas lakóhelyiséget. Számos görög város körítő fala ugy volt építve, hogy ez utóbbinak vastagságában voltak a katonaság szobái elhelyezve. Karthago falaiban két emelet magasságban voltak férő helyek: legalul istálló 500 elefánt számára; fölöttük ugyancsak istállók 4000 lóra, majd szobák mintegy 20,000 ember számára, éléstárak, raktárak stb. A feniciaiak telepítvényeinek városfalai majd mind erre a mintára építtettek, melyek példáját az 1. ábrában Thapsus város körítő falaiban mutatjuk be. A 9-10 méter vastag falban alul vannak a ciszternák és csatornák; teljes tömörségben épül fel ezek fölött a fal oly magasságig, ameddig a faltörő kos neki árthat. Ezen fölül van az alsó emeletsorban az istálló (melyhez a lovak lejtős utakon jutnak), a felsőben pedig a katonaság. A rómaiaknak K.-i kasztrumaikban találtak elhelyezést. Mint ahogy a legújabb pompeji ásatások bizonyítják; e K.-szerü épületek a kasztrumokban két emeletesek voltak és a kasztrum külső körítő falának támaszkodtak. Belső homlokzatjukon egy széles galeria futott végig, melyre az egyes szobák nyiltak; külső homlokzatjukat bizonyos távolságokban négyszögletes tornyok szakították meg, mely tornyokban a lépcsők, konyhák, árnyékszékek stb. voltak elhelyezve. a középkor is megtartotta a katonaságnak a várfalak vastagságában szerkesztett helyiségekben való elhelyezését; mindazonáltal külön K.-k is épültek, többnyire nagy árkádos homlokzatokkal, mint azt a 2. ábrában, a XV. sz.-ban a lovagok számára Rodusban épült K.-ban láthatjuk. Igazi, modern értelemben vett K.-k azonban csak az állandó hadseregek megalapítása után, a XV. sz. végétől kezdve, épülnek. Ez épületek a nagyobb, négyszögletes, centrális udvart teljesen, vagy legalább 3 oldalról zárják körül; 1-2 emelet magasak, az udvarra folyósóval, a földszinten istállókkal. A XVII. sz. végétől kezdve a XVIII. sz.-on át madnem egész a jelen sz. közepéig e K.-k francia példa után mindinkább monumentális külsőt is kapnak; 2-3 emelet magasak, belső folyosóval vagy anélkül, a sarkokon és a tengelyekben nagy rizalitokkal. Nálunk a budapesti Károly-K. (épült 1728) korának egyik legtipikusabb alkotása.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is