Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kasztilia... ----

Magyar Magyar Német Német
Kasztilia... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kasztilia

(spanyol Castilla), Spanyolország egy része, amely a régi politikai beosztás szerint magában foglalta a középső rész fensíkjait és azonkivül az É-i hegyes vidék egy nagy részét; feloszlott Ó-K.-ra (Castilla la Vieja) és Új-K.-ra (Castilla la Nueva). Az előbbi átlag 800 m. magas és széles teknő, melynek É-i szegélye a Kantabriai-hegység, D-i szegélye pedig a választó hegység. Magvát a Tierras de Campos, fátlan síkságok alkotják, melyek azonban gabonatermelésre alkalmasak; csakis a Duerótól D-re, ennek Eresma és Adaja nevü mellékfolyói közt kietlen és puszta a fensík. É-on a szintén fátlan Reinosai-terrasz 1000 m.-nyi magasságra emelkedik, magában foglalja az Ebro és Pisuerga felső völgyeit és gazdag legelőkben. Ettől D-re és DK-re terülnek el a termékeny és jól megművelt burgosi és lermai halmos vidékek, meg a Bureba, amely meredeken ereszkedik le az Ebro völgyébe. Ugyancsak meredeken a Moncayo-hegyekben ereszkedik le az 1100 m. magas Soriai-fensík, amely DK-en Ó-K.-t Új-K.-val köti össze. E fensíkon emelkednek ki egyes mészkőláncok, mint az Altos de Barahona, melyeknek folytatása a K.-i választó-hegység: a Cuesta de Atienza, a Sierra Pela és Sierra de Ayllon, a 2065 magas Pico Ocejonnal, azután a hatalmas Somosierra és Guadarrama, végül a Sierra de Gredos és Plaza de Almanzorral. Az Új-K.-i fensík amannál alacsonyabb és két, Ny-nak lejtősödő széles völgyteknőből áll, amelyekben a Tajo és Guadiana folyik. E kettőt egymástól K-en alacsony földhát, Ny-on ellenben a Montes de Toledo és a Sierra de Guadalupe választják el egymástól. A D-i völgyteknőben van La Mancha (l. o). A Tajo felső völgye körül van az Alcarria nevü termékeny dombos vidék, ettől Ny-ra a madridi, még tovább a toledói fensík, K. magas fekvésénél fogva az éjhajlata aránylag zord, nagy benne a szárazság és a hirtelen időváltozás és mivel az öntöző csatornák is nagyobbára el vnnak hanyagolva, sok helyen kietlen és puszta. Ó-K. 11 tartományara (Leon, Zamora, Salamanca, Palencia, Valladolid, Avila, Segovia, Soria, Burgos, Logrono és Santander) van felosztva; területe 104,229 km2, lakóinak száma (1887) 2.681,676. Új-K. 5 tartományból (Madrid, Toledo, Ciudad Real, Cuenca és Guadalajara) áll, 72,160 km2 területtel, (1887) 1.780,003 lak. Midőn a Pireneusi-félsziget a mórok kezébe jutott, a keresztények a félsziget ÉNy-i részében tudták magukat fentartani és itt önvédelmükre a mohammedánusok ellen számos várat (castilla) építettek. A keresztények a maguk fejedelmeit biráknak nevezték; ezek egyikét, Gonzales Ferdinándot 923. K.-i gróffá választották. Ennek unokája, Sancho, a leányát Sancho Mayor navarrai királynak adta nőül, aki azután a K-i grófságot is örökölte. Midőn Sancho Mayor 1035. meghalt, az osztozkodásnál fia, I. Ferdinánd Ó-K.-t örökölte. I. Ferdinánd 1037. legyőzte sógorát III. Bermudo leoni királyt és országát a maga birtokaival K. királyság néven egyesítette és Navarrának az Ebro jobbpartján fekvő részeivel egyesítette. 1067. bekövetkezett halála után 3 fia birtokaiban osztozkodott; ezek egyike VI. Alfonz (1072-1109) apja birtokait újra egyesítette a maga uralma alatt és azonkivül a toledói mór királyság elfoglalásával nagyobbította, az utóbbit Új-K.-nak nevezvén el. Utódai alatt még többször osztatott föl K., mig végre 1230. III. Ferdinánd egész K.-t Leonnal újra egyesítette és az elsőszülöttségi jog szerint az örökösödést megállapította; továbbá Cordova (1236) és Sevilla (1248) elfoglalása után hatalmát a D-i partokig kiterjesztette. Utódai közül a jelentékenyebb királyok voltak: IV. Ferdinánd (1295-1329), Kegyetlen Péter (1350-69), III. Henrik (1390-1406), akinek uralma alatt 1402. a Kanári-szigeteket megszállották és IV. Henrik (1454-74), aki az araboktól elvette Gibraltart. IV. Henriket nővére Izabella követte 1474. a trónon, aki 1469. Ferdinándhoz, Aragonia trónörököséghez ment nőül. 1479. tehát, II. János aragoniai király halála után K. Aragoniával egyesíttetett és igy megalakult Spanyolország. V. ö. Schirrmacher, Geschichte Castiliens im XII. und XIII. Jahrhundert (Gotha 1881).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is