Orosz női érdemrend, mely rangjára nézve közvetlenül a
legmagasabb orosz rendjel, a Szt. András-rend után következik. «Szent Katalin
vértanu rendje» a mostani neve a rendnek, melynek régebbi neve Szabadulás
rendje volt, annak emlékére, hogy alapítóját, Nagy Pétert, neje Katalin
császárné 1711. a fogságból kiszabadította. Alapíttatott a császárné
tiszteletére, kinek mellére 1714 nov. 24. maga a császár tűzte föl a rendjelet.
Nagy Péter uralkodása alatt a rendjelet más nem kapta, későbben azonab a
rendjel több ízben adományoztatott. A rend eredeti, 1713. kiadott szabályai
szerint a rend élén egy nagymesternő áll és annyi nagykeresztes hölgy, ahány
női tagja van a császári háznak, kiken kivül még 12 főrangu hölgy tartozik ez
osztályba, mig a lovaghölgyek száma 24. A rend jelvénye az 1713-iki szabályok
szerint szélesvégü, gyémántokkal ékített aranykereszt, gyémántszegélyü,
biborvörös, tojásdadalaku középpajzzsal. Ebben féhérzománcos horgonykereszt,
melynek jobb sarkában kerek arany medaillon látható, benne egy K betü. E
keresztet Szt. Katalin vértanu tartja kezében, fején korona és dicsfény, vállán
hermelinköpeny, oldalán vértanuságának jelvénye, a kerék. A nagy kereszt
közepén egy kisebb kereszt fekszik, mely előbb sugarakkal volt ékítve, most öt
gyémántból áll. E kereszt sarkaiban D. S. F. R. (Domine, salvum fac regem)
betük. Hátlapján egy ódon torony tetején sasfészek fiatal sasokkal, a torony
lábánál két öreg sas, csőreikben kigyóval. Fölötte «Aequant munia comparis»
jelmondat. A lovaghölgyek a jelvényt fehér szalagon bal mellükön hordták,
melyen ezüsthimzésben «Hazáért és szeretetért» jelmondat volt olvasható. I. Pál
császár 1797 ápr. 5. a rend jelvényét megváltoztatta olyformán, hogy az egészen
gyémántokból álló nagykereszt hármas szalagcsokron hordandó. A jelvény a régi
maradt, szalagja ezentul vörös, ezüst szegéllyel. A bal mellen hordandó kereszt
gyémántozott ezüstből készült, középpajzsa kerek, biborszinü, benne ezüstből
készült kereszttel ellátott régi modoru diadém, körülötte aranyban a rend
jelmondata, a középpajzs fölött az orosz császári korona ezüstből. A II.
osztály jelvénye ugyanaz, csakhogy váltakozva gyémánt- és aranysugaru, a
szalagcsokor ugyanolyan szinü, csakhogy nem hármas, hanem kettős csokrot tüntet
föl. A rend jelvénye gyémántokkal ékítve csak II. Sándor 1855 október 20-iki
rendelete óta adományoztatik. Az 1797 nov. 20-iki ukáz értelmében a rendtagok
mindegyikének joga van egy nemesi származásu fiatal leányt a Katalin-intézet c.
nevelő-intézetben elhelyezni, melynek évi dotációja eleintén 4000 rubel volt,
melyet 1789 okt. 4. 8000-re emelt a császár. I. Miklós cár 1841 jan. 26-án a
rend iskolájára nézve több változást tett, 1845 aug. 20. óta az intézet
temploma a rend temploma gyanánt tekintetik.
Forrás: Pallas Nagylexikon