Katalonia

Spanyolország egykori tartománya Franciaország, Aragonia, Valencia és a Földközi-tenger közt. Partjainak hossza, leszámítva a kisebb öblöket, több mint 400 km. Felülete igen hegyes; a sík területek csekély kiterjedésüek; ilyenek: az Ampurdan, a Campo de Tarragonna, az Ebro-delta, az urgeli llanók, a leridai huerta és a Noguera. Hegyei közül az É-i részét takaró Pireneusok 2000-3404 m.-nyi magasra emelkednek, mig belsejében a legérdekesebb és legszebb a Montserrat-hegy (1238 m.), továbbá ettől ÉK-re a Sierra de Monseny (1699 m.). A folyók nagyobbára az Ebro vizkörnyékéhez tartoznak; ilyenek a két Noguera, a Pallaresa, a Ribagorzena és a Sere; parti folyócskák a Muga, Fluvia, Ter, Daro, Tordera, Besos, Llobregat, Gaya és Cenia. Mindezen folyóvizek nagyobb része környékük öntözésére szolgál. A partok mellékének klimája és növényzete egyaránt Földközi-tengermelléki; itt megterem az olajfa, narancs, citrom, rizs, sőt a datolyapálma is virágzik, de gyümölcse meg nem érik; a paratölgy általánosan el van terjedve. A belsőbb részeken a magasság szerint az éghajlat és a termékek is különböznek. Itt a mi gyümölcsfáink és gabonaféléink díszlenek. A juh- és sertéstenyésztés virágzó, a selyemhernyók és méhek száma nagy. Bár vasércekben, kősóban, kénben és márványban nincs hiány, a bányászat el van hanyagolva. A föld termékenysége, a lakosok munkássága K.-t Spanyolország egyik legműveltebb és legiparosabb tartományává tették. Jelenleg Lerida, Barcelona, Tarragona és Girone tartományokra van felosztva, összesen 32,330 km² ter., (1887) 1.843,540 lak. K. egyike volt az első római tartományoknak, amelyet legtovább is tartottak meg. A népvándorlás korában először az alánok, 415. pedig a nyugati gótok foglalták el. 711. után az arabok szállották meg, de már 778. Nagy Károly a Limes Hispanicus megalkotásánál frank uralom alá vetette. K. grófjai azonban Kövér Károly halála után magukat függetlenítették. IV. Rajmund Berengár házassága által 1137. Aragonia trónját is megszerezte magának; de később Aragonia és K. ismét különváltak. Többszörös egyesítés és különválás után 1469-ben Spanyolország kiegészítő részévé vált. Szabadelvü alkotmányát azonban megtartotta egészen V. Fülöp koráig, aki attól megfosztotta. V. ö. Balaguer, Hist. de Cataluna (Madrid 1885-87); Pella y Forgas, Historia del Ampurdan (Barcelona 1883-89); Des Molins szótára. (L. Katalán nyelv és irodalom alatt).

Forrás: Pallas Nagylexikon