Katanga

1. folyó Jenisszeiszk orosz-szibériai kormányzóságban; a sarkkör alatt, három tóból ered, balról a Ketát, Balaknát és Novaját, jobbról a Popigáj folyót veszi föl és a tundrákon keresztül az Északi Jeges-tenger K.-öblébe ömlik. A K. hossza a K.-öböllel együtt 7372 km. - 2. K. (Msidi országa), ország Afrika belsejében, a felső Lualoba és Luapula között (D. sz. 80 és 120), melyet az Uniamvézi törzsből bevándorolt Msidi-főnök alapított és zsarnokilag kormányzott. Az 1200 m. magasan fekvő fensík most a Kongó-államhoz tartozik; határai É-on a Mvitomba-hegység., Ny-on a Lualaba, Kafue, Kabile, Upemba, Mutunda és Kissala tavak, D-en a Lualaba és Zambezi folyók, K-en a Luapula és Moero tavak. Éghajlata egyenletesen forró (25°-35 °C.), de egészséges; terményei: szorgum, maniok, földi dió és rizs; sok elefántja, bivalya és antilopja van. Fő gazdasága azonban a déli rézbányák, továbbá az elefántcsont és rabszolgák, melyekkel, részben még most is, élénk kereskedést űznek a nyugati portugál partokon. Újabban nemes fémeket is találtak. Msidi fővárosa Mukurru (Bunkeja, vagy Unkea) volt, nem messze a belga Lufui állomástól. Reichard Pál volt az első európai, aki a területet az ott meghalt Böhm Rikárd társaságában (1883-1884) beutazta. V. ö. Mitteil. der afr. Gesellsch. in Deutschland (Berlin 1885); Arnot, Garenganze (London 1889); Mouvement Géographie (Brüsszel 1892-93); Moloney J. A., With captain Stairs to Katanga (London 1893).

Forrás: Pallas Nagylexikon