Katánia

(Catania), 1. tartomány az egyesült olasz királyságban, Szicilia sziget keleti részében fekszik, É-on Messzina tartománnyal, K-en a Jón-tengerrel, D-en Szirakuza, Ny-on Palermo és Kaltanizetta tartományokkal határos. Területe 5102 km², lakosainak száma (1881) 563,457; négy kerületre oszlik: Acireale (130,697), Caltagirone (108,270), Katánia (229,707) és Nikozia (94,783). A tartomány É-i, ÉNy-i és DNy-i része hegyes; legmagasabb emelkedése az Etna (3313 méter); D-i részén van a rendkivül termékeny Piano di Catania (E-i síkság, Campi Leontini), melyet a K-i öbölbe szakadó Szimeto, Dittaino és Gornalunga folyók öntöznek. Az Etna körül még az Alkantera folyó folyik. A lakosság gabonát, lent, kendert, selymet, bort (1882. 1 millió hl.), édesgyökeret termel és olajjal meg déli gyümölccsel kereskedik. Az ipar a gyapot- és selyemszövésre, továbbá a szódagyártásra szorítkozik; vannak gazdag kén- és márványbányái is.

2. K., az ilyen nevü tartomány fővárosa Szicilia legszebb és Palermo után legnépesebb városa; rendesen épült és tiszta város, a Jón-tenger egyik öble mellett, a messzina-szirakuzai vasútvonal mentén, a kataláni síkság közepén, az Etna DK-i tövében fekszik. Az Etna kitörései gyakran elpusztították, de mindannyiszor még szebben épült fel; éghajlata egészséges, átlagos hőmérséklet 18,6 °C. (legnagyobb 34°, legkisebb 3°), eső 1800 mm. Itt lakik a prefekt, az érsek, a máltai lovagrend nagy perjele; van itélőtáblája, 105 temploma, egyeteme, katonai főparancsnoksága, (1891) 109,687 lakosa. A hires dom, melyet 1091. I. Roger kezdett építeni, egy földrengés (1161) következtében romba dőlt, azóta újra építették. A San Carcere-templom kapuzata a XI. sz.-ból ered és görög-normann stilü. A benedekrendiek szt. Miklóshoz címzett egykori zárdája Európa legszebb és leggazdagabb kolostorai közé tartozott; területe 96,044 m². A 105 méter hosszu és kereszthajójában 48 méter széles templom remek barokk-modorban épült; orgonáját Donato del Piano építette; 1866 óta, midőn Olaszországban a szerzetes rendeket eltörölték, részben kaszárnyának, részben iskolai helyiségeknek használják; könyvtárában több mint 20,000 kötet és 300 kézirat van. K. főtere a dom-tér; közepén egy lávából kifaragott elefánt a hátán egy obeliszket emel; a szt. Fülöp terét 32 antik márványolszlopból épült csarnok veszi körül. Ókori régiségei közül legnevezetesebbek: az Odeum (40 méter átmérőjü), melyet már a rómaiak is görög alapra építettek; egy római fürdő maradványai a karmeliták temploma alatt, továbbá az Amfiteatrum. Igen szép a Villa Bellini (azelőtt al Labirinto), s a nagy zeneköltőnek emelt emlékszobor (mintázata Ferrari). Egyetemét 1445. alapították; most 200-300 (azelőtt több mint 2000) tanuló látogatja; könyvtára 50,000 kötetnél többet számlál. Megtekintésre méltók a Gioeni lovag által alapított és róla elnevezett akadémia természettudományi gyüjteményei. K. iparcikkei a len-, gyapot- és selyemszövetek, borostyánkő-, fa-, márvány- és láva-faragványok (camea), továbbá az olaj és a viasz; kereskednek ezenkivül még gabonával, déli gyümölcsökkel, szódával és hóval az Etna tetejéről. Halászatal vagy 2000 ember foglalkozik. K.-t Katana név alatt egy jón-kalkiszi gyarmat alapította Naxosz szigetéről, Kr. e 729., s a város már a Kr. e. V. sz.-ban igen virágzó és gazdag volt. Szirakuzai I. Hiero (476) a város lakóit kitelepítette Leontinibe, s helyükbe 5000 szirakuzait és ugyanannyi peloponnézit küldött oda s Etnának nevezte a várost; de a régi lakók visszatértek (Kr. e. 461) szülővárosukba, s visszaadták eredeti nevét is. Ezután (415) az athéniek foglalták el, majd (401) I. Dionysos elpusztította s végre benszülött zsarnokok prédája lett. Csak a római uralom alatt kezdett ismét emelkedni, de már Kr. e. 123. csaknem egészen elpusztította egy lávaömlés. Augustus is küldött ide gyarmatosokat. A középkorban nagyon lehanyatlott; részint a barbár betörések miatt (gótok, vandalok, szaracénok; ez utóbbiak 1070-ig birták), részint az 1170-iki irtózatos földrengés miatt, amelyben 15,000 ember pusztult el. 1669. kitört az Etna, 1693. pedig a földrengés annyira romba döntötte a várost, hogy csak öt háza maradt épen.

Forrás: Pallas Nagylexikon