Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Katica-bogá... ----

Magyar Magyar Német Német
Katica-bogá... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Katica-bogár

(Coccinellidae), a fedeles-szárnyuak rendébe, a rejtve négy lábtőízesek csoportjába tartozó bogárcsalád. Alul lapos, felül domboru, majdnem félgömbalaku s tarka szinezetü kis bogarak. Fejük kicsi, nyakpajzsuk nem előre álló. Csápjaik 11 ízüek. Potroh többnyire 5 szabad gyűrüből alakult. Lábkarmok kettősek és fogas szélüek. Mindenütt el vannak terjedve s általánosan ismeretesek. Körülbelül 1000 faja él, melyek közül hazánkban mintegy 80 található. A kifejlettek, valamint álcáik is levéltetvekkel táplálkoznak, azért a kertészetre nézve igen hasznosak. Jellemző tulajdonságuk, hogy megfogva, védelmükre erős szagu folyadékot választanak el. A bogár kitelel és tavasszal sárga szinü petéit különféle növények leveleinek alsó felületére rakja. Az ezekből kikelő álcák élénk szinü pettyekkel tartkáltak, hátrafelé hegyesedő testök hosszukás, 3 pár lábbal, egy pár rövid csáppal és 2-4 pontszemmel vannak ellátva. Kifejlődve, a levelek alján függesztik fel magukat s ugy alakulnak át bábbá. A bábból az ivarérett állat egy hét mulva kél ki. Legismertebb hazai fajok: a hétpettyes (Coccinella septempunctata L.) tora fekete, elől 2 fehér pettyel, szárnyfedője vörös, 7 fekete pettyel, 6-8 mm. hosszu. Hazája Európa, északi Afrika és Ázsia; az ötpettyes K. (C. quinquepunctata L.), tizenegypettyes K. (C. undecimpunctata L.), a tizpettyes K. (C. decempunctata L.) stb. Alig van bogár, melyet hazánk különböző vidékein oly jól ismernének és amely oly sok változatban forog a gyermekek és a nép ajkán, mint a K. Számos népies neve közül említendő Katalina-bogárka (Komárom vmegye), Kós-Kata (Pest vmegye felső részei), Katalinka (Kecskemét), Fuss Kata, Katinka, Katalina bogár (Csanád vmegye), Isten Katicája, Katicska, Katóka (Abaúj-Torna vmegye), Isten bogárkája (Zemplén vmegye), Böde (Dunántul). Grossinger pedig Boldogasszony bogara és Teknős bogár néven említi, amely elnevezések alkalmasink a német Marien-Käfer és Kugel-Käfer elnevezésektől származnak. Jellemző, hogy e népies nevek alatt sehol sem valamely határozott fajt értenek, hanem általában a Coccinellidák családjához tartozó bármely fajra vonatkozhatnak. E bogárfajok népszerüségüket bizonyára gyors lábaikkal és szárnyaikkal szerezték meg. Ha ugyanis kézbe vesszük, akkor először összehúzódva holtnak tetei magát, majd gyorsan futásnak indulva, a kéz széléig ér, amidőn hirtelen elrepül. Hozzájárul még, hogy a nép azt hiszi, hogyha ilyenkor verset dudolnak neki, akkor a bogárka még gyorsabban szalad és még hamarabb repül el. V. ö. Czyzer Béla, A Katica-bogár a magyar gyermekköltészetben (Rovartani Lapok, Budapest 1885).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is