Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Katkov... ----

Magyar Magyar Német Német
Katkov... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Katkov

Njikiforovics Mihály, orosz publicista és szlavofil agitátor, szül. Moszkvában 1818. kisnemes családból, megh. Znamenszki nevü birtokán, Moszkva mellett, 1887 aug. 1. Tanulmányait Moszkvában, Königsbergben és Berlinben végezte, mely utóbbi helyen különösen Schellinget és Werdert szerette hallgatni. Előbb Moszkvában a filozofia tanára volt, de 1848. állását oda kellett hagynia s 1856. nyomdát állított és megindította a mai napig is létező Russzkij Vjesztnjik (Orosz hiradó) c. havi folyóiratot. 1861. bérbe vette az orosz egyetem tulajdonát képező Moszkovszkija Vjedomosztji c. nagy napilapot is, melyet haláláig szerkesztett. 1886. szerkesztő-társával, Leontjevvel a moszkvai Miklós-liceumot alapította, melyben különösen valamennyi régi nyelvet tanítják. Mind politikus 1863-ig az angol önkormányzatnak és a reformoknak barátja volt, de az 1863-iki lengyel felkelés óta a nemzetiségi áramlatokat követve, egészen más állást foglalt el a Moszkovszkija Vjedomosztjiban. Követte Lengyelország, Litvánia és a Keleti-tengeri tartományok erőszakos russzifikálást és pártfogásba vette szlavofil szövetségesei érdekében az adókiváltságokat és agrár-komminizmust. Nagy ellensége volt K. a németeknek, de a magyaroknak is. 1886-ban hirlapját a Valujev miniszter ellen indított hajszája miatt betiltották, de nem sokára újra felszabadították. Tolsztoj D. gr. minisztersége alatt nagy és hátrányos befolyása volt K.-nak a tanügyre. III. Sándor trónralépésekor sikerült neki megakadályozni a II. Sándor által célba vett vidéki gazdasági bizottságok életbeléptetését és arra birni a cárt, hogy szigoruan nemzeti reakcionárius és abszolutisztikus rendszert, a külügyi politikában pedig pánszláv célokat kövessen. Ő volt az elsők egyike, aki a Franciaországgal való szövetséget sürgette és kiméletlenül ostorozta hirlapjában Giers külügyminiszter békepolitikáját. Mikor meghalt, a francia liga feje, Deroulede Pál, sietett is Moszkvába, hogy sírjára koszorut helyezzen. Publicisztikai munkáiból több gyüjtemény jelent meg; ilyenek: Szobraníje sztatjej po poljszkomy voproszu (Cikkek a lengyel kérdésről, Moszkva 1887); Násá ucsebnájá reformá sz prilozsenijén, sz prediszlovijem i prinyezsanijami Ljva Poljivanova (A mi tanügyi reformunk, Polijanov előszavával és jegyzeteivel, Moszkva 1893).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is