Katona Lajos
Filologus, folklorista, szül. Vácon 1862 jun.
4. Gimnáziumi tanulmányai elvégeztével a grazi egyetemen filologiát hallgatott
s ott sub auspiciis imperatoris filozofiai doktori és a budapesti egyetemen
középiskolai tanári oklevelet nyervén, 1887-től 1889-ig a pécsi állami
főreáliskolában, 1889 óta pedig a budapesti II. kerületi kir. katolikus
főgimnáziumban tanít. Nyelvtudományi, pedagogiai, folklorisztikus és
irodalomtörténeti dolgozatainak nagyobb része hazai és külföldi hirlapokban és
tudományos v. szépirodalmi folyóiratokban elszórtan jelent meg 1884 óta.
Önállóan vagy különlenyomatban is megjelent munkái: Völund kovács és rokonai az
árja regevilágban (Esztergom 1884); A népmesékről (Pécs 1889); Moliere otthon
és a társaságban (u. o. 1889); Pervigilium Veneris (Budapest 1893); Német
olvasókönyv a gimn. III. és IV. oszt. számára (u. o. 1891-92); Zur Litteratur
u. Charakteristik des magyarischen Folklore (Berlin 1887); Ein altdeutscher
Schwank in Ungarn (u. o. 1888). 1891. tizedmagával megalapította s egy éven át
szerkesztette az Élet c. folyóiratot. Részt vett a Magyarorsz. Néprajzi
Társaság megalakításában, amelynek folyóiratát, az Ethnographiát, valamint az
Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn II. kötetét is szerkesztette egyideig
Hermann Antallal. Mindkettőben alapvető folklorisztikus dolgozatai jelentek
meg, melynek e tudományágnak nálunk meghonosítására és módszeressé tételére
irányulnak. E lexikonnak is munkatársa.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|