Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kauffmann... ----

Magyar Magyar Német Német
Kauffmann... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kauffmann

1. Angelika, német festőnő, szül. Churban (Graubünden kanton) 1741 okt. 30-án, megh. Rómában 1807 nov. 5. Tanítványa volt atyjának, aki szintén festő volt, vele már gyermekkorában Olaszországba költözött. Rómában megismerkedett Wincklemannal. 1766-ban Velencéből Párison keresztül Londonba ment, hol rendkivüli kitüntetésekben részesült. Reynolds kezét visszautasította, de neje lett egy közönséges csalónak, aki egy ideig Horn gróf néven szerepelt. A házasság csakhamar felbomlott és K. nőül ment Zucchi Antal középszerü velencei festőhöz. Vele és atyjával együtt 1776. Velencébe költözött, atyja halála után, 1782. pedig Rómában telepedett le. Korának legünnepeltebb művészei közé tartozott. Műveinek legnagyobb része azon angol, német, olasz és orosz palotákban van, amelyekben festette őket. Történeti festményei közül nevezetesek: Arminius a teutoburgi csata után, Ó-német ifju temetése (bécsi műv. muzeum); Az erények szolgálnak a vallásnak (londoni nemz. képtár); Képek Yorick szentimentális utazásához és Abelard és Heloisehoz (szt. pétervári Ermitage); Az elhagyott Ariadne (drezdai képtár). A budapesti orsz. képtárban levő egyik képe K.-t 54 éves korában ábrázolja (444. sz.), a másik Cyrust és Astyagest (469. sz.). Rézkarcai kitünőek. V. ö. De Rossi, Vita di A. K. (Firenze 1810); Wessely, a Dohme-féle Kunst u. Künstler-ben (Lipcse 1878); Grube, A. K. (Bregenz 1889); Schram, Die Malerin A. K. (Brünn 1890).

2. K. Ármin, német festő, szül. Hamburgban 1808 nov. 7., megh. u. o. 1889 máj. 4. Először szülővárosában Hardorffnak volt tanítványa, majd 1827-33. Münchenben tartózkodott, végre Hamburgban telepedett le. Látókörét nagyon bővítette 1843. Norvégiában lett tanulmányútja. Dolgozó parasztokat, favágókat, vadászokat, fuvarosokat ábrázoló képeinek többnyire Hamburg környéke, néha norvégiai tájak képezik hátterét. A maga idejében ritka egyszerüséggel, közvetlenséggel ábrázolta a természetet. Különösen sikerültek képeihez készült tanulmányai. V. ö. Lichtwark, Hermann K. und die Kunst in Hamburg 1800-1850 (München 1893).

3. K. Hugó, német festő, az előbbinek fia, szül. Hamburgban 1844 aug. 7., Becker Jakab, Steinle és Zwerger tanítványa, Párisban is tanult. 1871 óta Münchenben él. Művei a német genrefestésnek jellemző termékei: ügyesen megfestett, elbeszélő irányu, meglehetősen üres, többnyire humoros, népies jelenetek. A legismertebbek: több Korcsmai jelenet; Öregek keringője; Hajtóvadászat előtt; A háboruról; Visszatérés a vadászatról; Kártyázó parasztok; Szavojárd fiu; Farsang Párisban; Kutyaidomítás; Szóvita; Árverés; Veszekedés kártyázás közben stb.

4. K. Petrovics Konstantin, orosz tábornok, szül. Majdaniban (Ivangorod mellett) 1818 márc. 3., megh. Taskendben 1882 máj. 16. A szt. pétervári mérnökkari akadémián tanult, részt vett a kaukázusi hadjáratokban, 1855. Karsz ostromában. Később Vilna főkormányzójává, 1865. pedig Turkesztán katonai kormányzójává nevezték ki. Itt meghódította 1868. Szamarkandot, 1873-ben megszállta Khivát s még ugyanazon évben megszerezte Oroszországnak a khivai és bokharai khánokkal kötött szerződéssel az Amur-vidéket, mire a mérnökök tábornokává nevezték ki. 1875. meghódította a kokandi khánságot. Erre az egész közép-ázsiai orosz hódítmányok a turkesztáni főkormányzóságban egyesítettek, amelynek élére K.-t nevezték ki. Meghódította később a Kuldsa-vidéket is, de ezt 1881-ben vissza kellett adni Khinának.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is