Kaukázusi nyelvek
A Kaukázus vidékén igen sok apró néptörzs van, teljesen
különálló, rokontalan nyelvekkel, ugy hogy egy részük bizonyosan kihalt
nyelvcsaládok maradéka (mint p. a baszk nyelv, mely a Pireneusokban talált
menedéket). Ha nem tekintjük az orosz, osszét, örmény nyelvet, melyek újabban
jutottak oda, továbbá az É-on divó tatár (nogaji, kumük) nyelveket, akkor a
következőket sorolhatjuk föl: a) É-on 1. a K.-i v. leszgh csoport Dagesztánban;
az avar, kürini, kazikumuk, úd; 2. ezektől Ny-ra a középső csoport, a khisztek
v. mizdeghek nyelvei: a csecsenc, tuhus stb.; 3. még tovább Ny-ra a cserkesz s
az abkház; b) D-en a georgiai (l. o.), melynek régi irodalma van, s vele a mingrél,
láz és szuán. Csak az utóbbi csoport nyelveiről tudjuk biztosan, hogy közös
eredetüek; s ugy látszik, rokonok az örményországi ékiratok nyelvével is, az u.
n. alaróddal. Mind a K. gazdagok grammatikai alakokban, melyek gyakran
előragokkal s infixumokkal készülnek. Ránk nézve azért is fontosak e nyelvek,
mert műveltségi szavaink részben megegyeznek a magyar nyelv s a többi ugorság
szavaival. (V. ö. Nyelvtud. Közlemények 1893. 119. és 1894. 82. 128.) 1895-ben
Zichy Jenő gróf expediciót vitt az őshazai emlékek kutatására s a többi közt a
K. és népek megismertetésére.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|