Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kaulbach... ----

Magyar Magyar Német Német
Kaulbach... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kaulbach

1. Frigyes, német festő, szül. Arolsenben 1822 jul. 28. Hat éven át K. Vilmosnak tanítványa volt, azután Olaszországban is járt. Visszatérve Münchenbe, a bajor előkelőség kedvelt arcképfestője lett. Ismeretes képei: Ádám és Éva halva találják fiukat, Ábelt; Nagy Károly megkoronázása (Maximilianeum Münchenben); az osztrák-magyar, német és bajor uralkodóházak egyes tagjainak arcképei stb. K. Hannoverában a technikai főiskola tanára s tagja a berlini művészeti akadémiának.

2. K. Frigyes Ágost, német fető, az előbbinek fia, szül. Hannoverában 1850 jun. 2. Münchenben Dieznek volt tanítványa, 1886-91. a müncheni akadémia igazgatója. Legismertebb képei: Anyai öröm; Gitáros nő; Séta; Álmodozás; Májusi nap (drezdai képtár); a művész nővérének és atyjának, Gizella hercegnőnek, a hesseni nagyhercegi család egyes tagjainak, Luitpold bajor régens-hercegnek képmásai stb.

3. K. Hermann, német festő, K. Vilmos fia, szül. Münchenben 1846 jul. 26., eleinte egyetemre járt, de csakhamar otthagyta a tudományos pályát és Pilotynak tanítványa lett Münchenben. Képei csillogók, tetszetősek, de belső tartalmuk vajmi kevés. A legismertebbek: XI. Lajos király és borbélya Olivier le Dain a péronnei börtönben; Gyermekek gyónása; Templomi jelenet; Jancsi és Juliska a boszorkánynál; Mozart utolsó napjai; Dorbézoló johanniták; Bach Sebestyén Nagy Frigyesnél; Voltaire mint Paris; Sólyom; Borgia Lukrécia táncol atyja előtt; Szt. Erzsébet megkoronázása; A barát sírjánál (müncheni új képtár); A hold tündére; A dal vége. Jelenleg Münchenben él.

4. K. Vilmos, német festő, szül. Arolsenben 1805 okt. 15., megh. Münchenben 1874 ápr. 7-én. Tizenhét éves korában a düsseldorfi akadémiára került, melynek vezetését Cornelius kevéssel azelőtt vette át, majd 1825. mesterét Münchenbe követte, hol részt vett a Corneliustól kezdeményezett monumentális művek kivitelében. A királyi kert árkádjaiban, az odeon mennyezetén, Miksa herceg palotájában és az új királyi palota egyes termeiben festett képei mutatják, mennyiben követte Cornelius irányát és mennyiben törekedett saját ízlését érvényesíteni. Eredeti tehetségére vallanak ez időben készített rajzai, mint az Őrültek háza, Schiller Sonnenwirth-jéhez való rajzai, stb. Egyszerre hirnévre, népszerűségre vergődött 1834-37. festett Hunnok csatájával (berlini nemzeti képtár); ezt követte a Jeruzsálem pusztulását ábrázoló nagy festmény (1838-45, müncheni új képtár); 1845-1846. készítette el Goethe Reinecke Fuchs-jához való hires illusztrációit, melyekben kevés az igazi humor, annál több a parodia, az éles szatira. A Lajos királytól kapott megbizást, hogy a müncheni új képtár külső falain vonuló frízekben München művészeti életét ábrázolja, ugy teljesítette, hogy kigúnyolta azt, amit magasztalnia kellett volna. Ez által ellenségévé tette magát Corneliust is. 1847-63. festette meg életének legnagyobb művét, a berlini új muzeum lépcsőházának falfestményeit, melyekkel a világtörténet egyes döntő mozzanatait ábrázolta. Átvette a Hunnok csatáját és Jeruzsálem pusztulását ábrázoló régibb kompoziciót, ezekhez járultak: Görögország aranykora, A babiloni torony, A keresztes hadjáratok, a reformáció kora. Ezen nagy képek fölött végigvonuló frízeken gyermekalakok játsszák el az egész világtörténetet. Nagyon elterjedtek, bár meglehetősen üresek és formai tekintetben sem érdekesek a Goethe, Schiller, Shakspere és Wagner műveihez készült rajzai. 1859. alkotta a nürnbergi germán muzeumban nagy falfestményét, mely III. Ottó császárt ábrázolja Nagy Károly sírboltjában. A müncheni Maximilianeum számára festett Salamisi csata már hanyatlását jelzi, szintugy az a festmény, mely Nero császárt ábrázolja udvarával. Az Arbuez Pétert ábrázoló nagy festménye tulzott, szinte torzképszerü jellemzésével majdnem visszataszító. K. 1847-től fogva haláláig a müncheni akadémia igazgatója volt. Az utókor nem becsülte annyira tul érdemeit, mint kortársai; ennek az is jele, hogy az 1875. Münchenben megnyitott K.-muzeum a közönség részvétlensége folytán csak 1885-ig állhatott fönn.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is