Kaulbarsz

1. Miklós báró, orosz tábornok, szül. Szt. Pétervárt 1842 jun. 3. 1861. belépett a hadseregbe, 1868. táborkari tiszt volt s 1877-1878. a török hadjáratban egyik gárda-divizió táborkari főnöke volt. Ezután a montenegrói határrendező nevezték ki, Boszniának az osztrák-magyar hadsereg által történt okkupációjánál az osztrák-magyar főhadiszálláson tartózkodott s 1881. ezredessé lett és egy ideig Bécsben volt, mint orosz katonai meghatalmazott. Miután Bulgáriában Sándor fejedelem lemondott, az időközben tábornoki rangra emelkedett K.-t 1886. Szófiába külték, hogy a bolgár ügyeket Oroszország javára és érdekében rendezze. Hatalmaskodó fellépésével azonban ellenszenvre talált a bolgároknál s csak annyit tudott kivinni, hogy az ostromállapotot megszüntessék és az aug. 21-iki összeesküvésben részt vett tiszteket szabadon bocsássák, ellenben a regensség lemondását s a képviselő-választások elhalasztását kieszközölnie nem sikerült s kénytelen volt november végén visszamenni Szt. Pétervárra. K. mint geografus is érdemeket szerzett s kitünő térképet készített Amerikáról.

2. K. Sándor, orosz utazó és katonatiszt, az előbbeni öccse, szül. Szt. Pétervárt 1844-ben. 1869-72. felvette Thiansan különböző hegyláncait s az Ak Sirak-hegy glecsereiben felfedezte a Naryn forrást, amely a Szir Darja folyónak egyik főforrása. 1870. bejárta a Muzart-szorost, melyen először Sepelev ment át 1871.; 1872. mint törzskari tisztet Kasgarba küldték, hogy Jakub béggel alkudozásokat folytasson. 1873. mint a Guhovszkij ezredes által vezetett Amu Darja-expedició tagja különféle felvételeket csinált az Amu Darja deltájánál egész Oxus régi medréig s erről irott jelentéseit a geografiai társaság Zapiszki c. kiadványában tette közzé (Szt. Pétervár 1881). Az 1877-78-iki orosz-török háboru után tagja volt a szerb határrendező bizottságnak s 1882-83. Bulgária hadügyminisztere volt. Ezután mint vezérőrnagy és egy lovas dandár parancsnoka Tverjbe ment. Művei közül említendő: L"armée austro-hongroise. Franciára fordította Candiani (Páris 1894).

Forrás: Pallas Nagylexikon