Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kaunitz... ----

Magyar Magyar Német Német
Kaunitz... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kaunitz

Vencel Antal, K.-Rietberg herceg, osztrák államférfiu, szül. Bécsben 1711 febr. 2-án, megh. u. o. 1794 jun. 27. Atyja, K. Miksa Ulrik gróf, anyja Rietberg Mária Ernesztin grófnő őt, mint legifjabb gyermeküket papi pályára szánták, de miután többi négy figyermekük egymásután elhalt, megváltoztatták szándékukat és a diplomáciai pályára neveltették. VI. Károly császár 1737. udvari tanácsossá s nemsokára regensburgi permanens birodalmi gyülés tagjává nevezte ki. 1741. Mária Terézia diplomáciai ügyek intézésével bizta meg K.-ot s Rómába, Firenzébe és Torinóba küldötte. 1774. Lotaiai Károly távollétében ő vezette a kormányt s midőn a franciák Brüsszelt megszállották, kieszközölte az osztrák csapatoknak Antwerpenbe való szabad elvonulását. Az aacheni békekongresszuson mint a császár meghatalmazottja szerepelt és érdemei fejében államminiszterré nevezték ki. 1750-53. Párisba ment követnek és ebben az állásban azon fáradozott, hogy a Bourbonok udvarában a Habsburgok ellen táplált százados gyülölséget és ellentétet leküzdje és arra vegye rá XV. Lajost, hogy Ausztriával Nagy Frigyes ellen szövetségre lépjen, amely terv Pompadour asszony közvetítésével sikerült is. Ez érdemei fejében Mária Terézia 1753. osztrák udvari és államkancellárrá nevezte ki és ezen év óta K. volt a bécsi udvar egyik leghatalmasabb férfia. Különösen a külpolitikát vezette és annak a nagyszabásu politikának, mely egy hatalmas és egységes osztrák monárkia szervezésére irányult, K. volt egyik főmunkása. 1764. német birodalmi herceggé tették. Befolyása azonban nemcsak a külső politikára szorítkozott. Ami 1753 óta Németalföldön, Lombardiában és Ausztriában a tudomány és művészet terén létesült (p. a bécsi művészeti iskola, több jeles akadémia alapítása Németalföldön és Lombardiában stb.) mind az ő nevéhez fűződik. II. József alatt sokat veszített befolyásából. II. Ferenc trónraléptekor K. udvari kancellári méltóságáról lemondott. Életirója: Hormayr (Osztrák Plutarch, VI. köt.). V. ö. Beer, Denkschriften des Fürsten K. (Bécs 1872); Beer, Kaiser Joseph, Leopold II. und K. Ihr Briefwechsel (1873); Arneth-Flammaermont, Briefwechsel des Grafen Mercy-Argenteau (Páris 1889 s köv.). - A család hercegi (morva) ága, (melyhez K. is tartozott) férfi-ágban 1848. K. Alajos Vencellel kihalt, mig az idősebb, a cseh grófi ág ma is virágzik; jelenlegi feje K. Albrecht gróf, szül. 1829 jun. 28., a Johannita-lovagrend tiszt. tagja, aki 1861-1869. csehországi képviselő is volt, azóta pedig az urak házának tagja. - K. Vencel gróf, K. Albrecht fia, szül. 1848 szept. 26., hasonlóan a cseh országgyülés tagja, szintugy a birodalmi gyülés képviselőházának és az ifju cseh párt lelkes hive. Huga, Eleonora (szül. 1862.), 1882 óta Andrássy Géza gróf neje.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is