Kavelin
Konstantin Dimitrijevics, orosz tudós és államférfi, szül.
Szt. Pétervárott 1818 nov. 4., megh. u. o. 1886 máj. 3. Filologiát, majd jogot
tanult Moszkvában, 1842. az igazságügyi minisztériumba lépett, 1844. pedig a
moszkvai egyetemen habilitáltatta magát. 1848-57. újra hivatalt vállalt s a
tanügyekkel foglalkozott, majd jogtanár lett a szt. pétervári egyetemen, de ezt
az állását is elhagyta, hogy Golonin miniszter megbizásából a külföldi tanügyet
tanulmányozza. A hetvenes évek végén a katonai jogi akadémia tanárává nevezték
ki, mely állásában holtáig megmaradt. Egyik elszánt harcosa volt a jobbágyság
eltörlésének és sokat fáradozott a munkások sorsa javításán, nem törődve azzal
sem, hogy e miatt többször magára vonta a hatalmasok haragját. Munkái: Ocserk
juridjicseszkih otnosenij, voznijikajuscsih iz szemejnavo szojuza (A családi
kötelékből folyó jogi viszonyok rajza, Szt. Pétervár 1884); Ocserk
juridjicseszkih utnosenij, voznjikjusztih iz naszljedovanija imuscsesztva (A
vagyonöröklésből folyó jogi viszonyok rajza, u. o. 1885); Kresztjomszkij
voprosz (A paraszt-kérdés, u. o. 1882); Obscsinnoje vladjenije (A
vagyonközösség u. o. 1876); összegyüjtött munkái négy vaskos kötetben jelentek
meg: Szocsinjenjija (Összes művek, Szt. Pétervár 1887).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|