Kayserling

Májer, zsidó teologus és iró, szül. Hannoverában 1829 jun. 17. Talmudi tanulmányait Nikolsburgban és Würzburgben, bölcsészeti és történelmi tanulmányait (1851 óta) a berlini egyetemen végezte; 1861. az endingeni (Svájc), 1870. a pesti izr. hitközség hivta meg rabbi- és hitszónoknak. Termékeny irodalmi tevékenységét kivált a zsidó történelemnek szentelte. Főbb munkái: Moses Mendelssohns philosophische und religiöse Grundsätze (Lipcse 1856); Moses Mendelssohn, Sein Leben und sein Wirken (u. o. 1862, 2. kiad. u. o. 1888); Moses Mendelsshohn. Ungedrucktes und Unbekanntes von ihm und über ihn (u. o. 1883); Sephardim, Romanische Poesien der Juden in Spanien (u. o. 1859); Geschichte der Juden in Spanien u. Portugal (I. rész, Berlin 1861); Menasse ben Israel. Sein Leben und Wirken (u. o. 1861); Geschichte der Juden is Portugal (Lipcse 1867); Die rituale Schlachtfrage (Aargau 1867); Die jüdischen Frauen in der Geschichte, Litteratur u. Kunst (Lipcse 1879; magyarul: Zsidó nők a történelem, az irodalom és a művészet terén, 2. köt., Budapest 1883); Die Blutbeschuldigung v. Tisza-Eszlár (magyarul is, u. o. 1882); Biblioteca espanola-portugueza-judaica (Strassburg 1890); Sterbetage aus alter und neuer Zeit (Prága 1891); Gedenkblätter. Hervorragende jüdische Persönlichkeiten des XIX. Jahrhunderts (Lipcse 1892); Christoph Columbus und der Altheil der Juden an den spanischen u. portugiesischen Entdeckungen (Berlin 1894, és angolul New-Yorkban). Azonkivül kiadta a Bibl. jüdisch. Kanzelredner két évfolyamát (Berlin 1870-72) és (Kohn Sámuellel együtt) az Ungarisch-jüdische Wochenschrift c. heti lapot (Pest 1871-72) és közzétett több zsinagógiai beszédet és számos tudományos cikket zsidó és nem-zsidó német, magyar és francia folyóiratokban.

Forrás: Pallas Nagylexikon