Kazal

hosszukás négyször alakban rendszeresen összerakott szalmás gabona, széna v. szalma. A K. szélessége 6-8 m., hossza az összerakandó gabona vagy széna mennyisége szerint 10-20 m. között váltakozik. Ennél hosszabra készíteni a tűzveszélyre való tekintetből nem tanácsos. A K. alsó, függélyesen v. kissé kifelé rakott része a falazat, melyet 4-5 méter magasságig szokás felvinni; a K.-nak a falazatot tetőzetszerüen borító része pedig a tetőzet s ennek a falazat szélét borító része az eresz (az utóbbi módon gyürés nélkül kezelt rakományt, ha gabonanemüekből készült, asztagnak nevezzük). A helyesen készített K.-nak alakja rendes, tetőzete lehető meredek legyen s hogy a benne elhelyezett gabona vagy széna szárai a K. leülepedése után ne vizszintes vagy befelé lejtő, hanem kifelé lejtő iránnyal birjanak, hogy a K.-ba esetleg jutó esővizet kivezessék. Ezt az által érjük el, hogy rakáskor a K. belsejét mindig magasabban tartjuk, mint a széleit, mit völgyelés-nek mondanak. Az ezen elvek szerint készített K.-ban széna- és szalmafélék, kivált szárazabb éghajlat alatt kitünően eltarthatók, ellenben csapadékos éghajlat alatt tanácsosabb e célra szineket, pajtákat s csűröket építeni.

Forrás: Pallas Nagylexikon