Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kecskemét... ----

Magyar Magyar Német Német
Kecskemét... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kecskemét

törvényhatósági joggal felruházott város Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében, egyike az Alföld legjelentékenyebb városainak, 1857 óta, amióta törvényhatósági joggal felruházott, gyors fejlődésnek indult s lakóinak szorgalma folytán jólétben s csinban gyarapodott. K. ma kir. törvényszék és ügyészség, járásbiróság, ügyvédi kamara, közjegyzőség, pénzügyőrbiztosság, csendőr-szakaszparancsnokság, s a 38. hadkiegészítő kerület, róm. kat. és ref. esperesség székhelye; van számos közművelődési, emberbaráti és közhasznu társulata és intézménye.

[ÁBRA] Kecskemét város címere.

Nevezetesek iskolái, melyek közül első helyen áll a jog- és államtudományi karral biró református főiskola (jogakadémia), a katolikus főgimnázium (piaristák vezetése alatt) és az állami főreáliskola; van továbbá polgári iskola, alsófoku ipar- és kereskedelmi-iskola, gazdasági iskola, áll. vincellériskola s számos elemi iskola (közötte 13 pusztai iskola). Következő hirlapjai vannak: Kecskeméti Lapok, XVIII. évf., szerk. Dalotti Ödön; Kecskemét, XXIV. évf., szerk. Horváth Ádám; Pestmegyei Hirlap, VIII. évf. szerk. Somogyi János; Tánctanítók Lapja, II. évf. szerk. Bodnár Sándor. K. lakóinak száma 1850-ben 31,896 volt, 1870-ben 41,195; jelenleg (1891) 48,493; ezek között 48,085 magyar, 259 német, 70 tót; hitfelekezet szerint 33,231 róm. kat., 654 ág. ev., 12,727 ref. és 1789 izraelita. A lakosság főfoglalkozása a föld- és gyümölcsművelés, melyben K. előkelő helyet foglal el az egész országban. Óriási határának (87,225 ha.) nagyobbik fele szántóföld, a többi rét, kert, legelő és erdő. Nevezetes intézete az áll. homoki minta-szőllőtelep (Miklós-telep), mely K. városát és környékét filloxeramentes, nemes szőllőfajokkal látja el s a mintagyümölcs-iskola. A gyümölcskereskedés igen kiterjedt s K. évenkint mintegy 1 millió kosár gyümölcsöt (leginkább kajszinbarackot s almát) szállít Ausztriába, Német-, Lengyel- és Oroszországba. K.-en állami szőllőszeti s borászati közeg is székel. Újabban szőllőtelepítési vállalat keletkezett, mely K. nagy homokterületeit szőllővel beültetni s az ekként keletkezett szőllőket parcellázni törekszik. Jelentékeny K. marhatenyésztése s nevezetesen sertéshizlalása is; az itteni hizlalótelepről évenkint 50,000 sertés megy külföldre; ugyszintén élénk az aprójószággal való kereskedés. K. ipara nem jelentékeny, van több gőzmalma, téglagyára, szappangyára stb. Van 1 bankja, 2 takarékpénztára, az osztrák-magyar bank itt mellékhelyiséget tart fenn. Vasúti állomás, posta- és táviróhivatal és postatakarékpénztár. 1895. végéig kiépül a K.-Tiszazughi h. é. vasút. A vasút melletti parkban van K. szülöttjének, Katona Józsefnek mellszobra, kinek szülőháza emléktáblával van megjelölve. K. házainak száma 7533. A város területéhez számos puszta tartozik, mint Alpár, Borbás, Köncsög, Szentkirály, Bugac, Monostor, Városföld stb.; határa Ny-K-i irányban 50 km.-nyire terül szét egészen a Tisza partjáig. V. ö. Hornyik János, K. város története, oklevéltárral (Kecskemét 1860-1866, 4 köt.) László K., K. városának térképe, 1879; Századok 1870, 651.; 1868, 507. l.; Hajagos I., K. és környékének vizrajza (1892).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is