Kecsketalpfű
(növ., Aegopodium L., kecskelábfű Baumg., lúdlábfű Benkő,
bakktopp Diósz., baktalp), ernyős fű, egyetlen faja (Ae. Podagraria L.) 0,5-1
m. magas, levele 2-3 szor szárnyalt, levélkéje hosszas, tojásdad, fürészelt,
kopasz. Ernyője gallértalan, termése fénylő, végre fekete. Kert v. sövény
körül, ligetben, patak mentén stb. nálunk is gyakori. Fűszeres illatu füvét
régen sebre és köszvény (podagra) ellen használták, fiatal sarját tavaszkor
spinótnak főzik.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|