Keesz

Bernát lovag, vitéz katonatiszt és dandárparancsnok, szül. Bécsben 1770., meghalt a Valeggio melletti csatában 1800. Különösen Arcolenál tünt ki. - K. Bernát Ferenc lovag, osztrák biró, szül. Bécsben 1720., megh. 1795. Innsbrukckban tanult és a birói pályán szerzett érdemeiért bárói rangra emelték. 4 uralkodó alatt 57 évig szolgált volt. - K. Ferenc György, hivatalnok a magyar kancelláriánál, az előbbinek fia, szül. Bécsben 1747., megh. 1799 aug. 6. 1770. már tagja volt az illir deputációnak, 1777. pedig a magyar kancelláriánál kezdett működni. Számos törvényjavaslatot készített s dolgozott át. Önálló művei: Ueber die Aufhebung der Wuchergesetze (Bécs 1791); Sendschreiben der Graf Siebarschen Beamten an den Landmann (u. o. 1796); Ein Gespräch in Oesterreich aus den Umständen der Zeiten (u. o. 1796); Rede eines Gutsherren an seine Unterhanen (u. o. 1799). - K. György lovag, az előbbinek negyedik fia, magyar kamarai prefektus, szül. Bécsben 1776-ban. Mezőgazdasággal foglalkozott és sokat tett a magyarországi juhtenyésztés nemesítése érdekében. - K. György János, bécsi egyetemi tanár és római jogtudós, szül. 1673., megh. 1754. 1693. Bécsben az ottani egyetemen az egyházjog tanára lett, majd a hivatalos pályára lépett és azon is kitünt. Főműve: Commentaria ad Justiniani institutionum quattuor libros (Bécs 1711). - K. István lovag, a bécsi (előbb császári magán, utóbb nyilvános) technikai muzeum első rendezője; szül. Bécsben 1774., megh. 1812. Számos évig az állami gyárak felügyelője lévén, megismerkedett a monárkia iparviszonyaival. Tevékeny részt vett a selyemtenyésztésnek Magyarországban és a Határőrvidéken való terjesztésében. A konyha- és egyéb gazdasági edények készítésére egy gépet s azonkivül számos más célu találmányt talált fel. Művei: Darstellung des Fabriks- u. Gewerbwesens im österr. Kaiserstaate (2 köt., Bécs 1821-1824); Systematische Darstellung der neuesten Fortschritte in den Gewerben und Manufacturen (2 köt., u. o. 1829-30).

Forrás: Pallas Nagylexikon