Keil

1. Ernő, német könyvkereskedő, szül. Langensalzában 1816 dec. 6., megh. Lipcsében 1878 márc. 23. Könyvkereskedelmet tanult, 1838. egy lap szerkesztője lett s 1845. kiadóüzletet nyitott. Megindította a Leuchtturm c. folyóiratot, amelynek szabadelvü iránya miatt K.-nak börtönt is kellett szenvednie. Nevezetes K.-nek 1853 jan. 1. megindított Gartenlaube c. lapja, melyet nálunk is sokat olvastak. 1883. üzletét Kröner testvérek vették meg, akik azt K. utódai cím alatt vezetik.

2. K. Henrik, német filologus, szül. Gressowban, Wismar mellett 1822 máj. 25., megh. Friedrichrodában 1884 augusztus hóban. Göttingában és Bonnban tanult, 1844-46. Olaszországban tartózkodott, 1848-ban magántanár lett Halleban, 1855. Berlinben, 1859. a filologia rendes tanárává nevezték ki Erlangenbe, 1869. pedig Halleba. Kritikai kiadásai: Grammatici latini (Lipcse 1856-1880, 7 köt.); Plinii Secundi Epistolae (u. o. 1870; szövegkiad. u. o. 1853, 2. kiad. 1867); Catonis de agricultura liber és Varronis rerum rusticarum libri III (kommentárral, Lipcse 1882-84, 1889-1891).

3. K. Károly, német szobrász, szül. Wiesbadenben 1838 máj. 31., megh. Kiedrich fürdőben 1889 jul. 31. Hopfgarten, majd Drake tanítványa, Antwerpenben, Koppenhágában és Párisban is tartózkodott. Egyéb kisebb dekorativ munkák után István osztrák főherceg megbizásából két nagy fáklyáttartó hirnök alakját készítette a Lahn m. Schaumburg kastély főkapuja mellé (1865). További művei: I. Vilmos császár mellszobra a wiesbadeni Vilmos kórház homlokzatán; a franciák elleni hadjáratot ábrázoló dombormű a berlini győzelmi emlék nyugati oldalán (1871); a brémai harcosemlék; I. Vilmos császár nagy bronzszobra a berlini városháza főkapujának egyik fülkéjében; Wrangel tábornagy bronzszobra Berlinben. Mellszobrai kitünőek.

Forrás: Pallas Nagylexikon