Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Keith... ----

Magyar Magyar Német Német
Keith... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Keith

1. György, skót earl-marsal, szül. Kinkardineben 1693., megh. Potsdamban 1778 máj. 25. Rendesen Marishal lord-nak nevezik. Miután Marlborough alatt a kontinensen harcolt és Stuart Jakab Eduárd szerencsétlen felkelésében résztvett, a kontinensre menekült (1716) és előbb Spanyolországban, majd Velencében töltött néhány évet, azután (1747) Jakab bátyjához Berlinbe költözött, ahol Nagy Frigyes őt megszerette és bizalmas barátjává tette. 1751. a király K.-et mint porosz követet a francia udvarhoz küldötte; 1754. megtette őt Neufchatel kormányzójává, 1759. pedig közbenjárt az angol kormánynál, hogy K. méltóságát és birtokait visszakapja. K. ekkor (1765) visszatért ugyan Skóciába, de már néhány hónap mulva újra Potsdamba költözött és Frigyes oldalán töltötte hátralevő éveit. V. ö. d"Alembert, Éloge de Milord Meréchal (Berlin 1779).

2. K. György Elphinstone, viscount, angol tengerész, szül. Élphinstoneban 1746 jan. 7., megh. Tullyallanhouseban (Pertshire) 1823 márc. 10., az előbbinek unokaöccse. 1761. lépett a hajóhadba, részt vett 1780-1814-ig az összes tengeri háborukban, kitünt 1793. Toulon előtt, 1795. a Foktartomány és Cejlon elfoglalásában, a hollandi flottával szemben a saldanhai öbölben vívott csatában, 1800. Genova ostromában, ugyszintén az egyiptomi expedició folyamán. Az alvezére, Sidney Smith által a franciákkal kötött szerződést nem hagyta helyben. 1803-7-ig az Északi-tengerben vezényelt, az ő felügyelete alatt szállították Napoleon császárt Szent Ilona szigetére. 1814. mint altengernagy és viscount nyugalomba vonult.

3. K. Jakab, porosz tábornagy, K. Györgynek öccse, szül. Inverugie kastélyban, Skóciában 1696 jun. 11., elesett a Hochkirch melletti csatában 1758 okt. 14. Részt vett Jakab Eduard pretendens felkelésében, melynek szerencsétlen vége után (1715) megsebesülten és a parlament által számüzetve, Franciaországba menekült. Azután a spanyol, majd orosz szolgálatba lépett és mint altábornok 1735. Lescinszky Szaniszló mellett harcolt. Részt vett továbbá az 1736-37. török háboruban, szintugy 1741. a svédek elleni hadjáratban. 1743. mint orosz követ Stockholmba távozott és tábornagyi rangot kapott. 1747. kilépett az orosz hadseregből és Nagy Frigyes zászlajához szegődött, aki tábornagyi rangra emelte és 1749. Berlin parancsnokává tette. Idősb testvérével együtt a király meghitt barátjaihoz tartozott. A 7 éves háboruban kitünt Lobositznál, Prága előtt és Rossbachnál. 1758 okt. hasztalan figyelmeztette a királyt Hochkirchnél a porosz tábor gyöngéire, melynek védelmezésében halálát lelte. V. ö. A fragment of a memoir of fields-marshal K. (Önéletrajz, Berlin 1789); Varnhagen von Ense, Leben d. Feldmarsch. K. (1844); Pacynsky-Tencyn, Lebensbeschreibung des General-Feldmarschalls K. (Berlin 1889).

4. K. Péter Károly, Nagy Frigyes ifjukori barátja, született Poderowban (Pomeránia), megh. 1756 dec. 27. Midőn Frigyes trónörökös (1730) atyjának szigora elől Angliába akart menkültni, K., aki mint hadnagy Weselben állomásozott, kezére járt Frigyesnek, de ezzel csaknem a saját vesztét okozta. Nagynehezen tudott Angliába menekülni, ahonnan csak Frigyes trónralépése után tért vissza Poroszországba. Frigyes alezredessé és az akadémia gondnokává tette. K. öccse, Frigyesnek apródja, szintén tudott a szökésről, de ijedtségében el is árulta az egészet Frigyes atyjának.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is