Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kelemen... ----

Magyar Magyar Német Német
Kelemen... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kelemen

1. Antal, tudós jezsuita, szül. Károlyvárt 1708., megh. Kolozsvárt 1760. Eleinte világi pályára készült, de később belépvén a Jézus-társaságba, tiz évig mint tanár működött a nagyszombati egyetemen, majd hat évig a rendnek könyvnyomtató osztályát vezette. Művei: Elegiae (Kassa 1735); Exercitatio Rhetorica super obitu Principis Eugenii (Nagyszombat 1736); Panegiricus de S. Xaverio (u. o. 1736); Oratio de S. Virginis immaculato conceptu (u. o. 1738).

2. K. Béla, esztétikai iró, családi néven Wolff Béla, szül. Budapesten 1865 máj. 16. Egyetemi évei alatt kezdett esztetikai és kritikai dolgozatokat irni a Fővárosi Lapokba, majd az Új Nemzedék és a Tolnai-féle Irodalom c. folyóiratokba. 1888-90. a Pesti Napló belmunkatársa lett s a lapba tárcákat, szinibirálatokat és könyvismertetéseket irt. 1890 óta a székesfehérvári állami főreáliskola tanára. Főmunkatása volt az Ethenaeum kézi Lexikonának. Számos esztetikai és irodalomtörténeti tanulmánya jelent meg a szakfolyóiratokban.

3. K. Didák, hittérítő és magyar iró, született Baksafalván (Háromszék), 1683., megh. 1744 ápr. 28-án. A minorita-rendbe lépvén, 1704. Nagy-Bányára küldetett. 1717. a magyar minorita-rend főnökének és generális komisszáriusának választották meg. 1720. a maga alapította báthori klastromnak főnöke lett. Ezen hivatalaiban rendkivül buzgó térítői munkásságot folytatott. A tiszai részek vallásügyi alakulása az ő munkásságának tulajdonítható. Az országgyülésen és a vallásügyi komissziókban is érvényesítette nagy befolyását hitsorsosai érdekében. Koháry Istvánnak, Károlyi Sándornak, Csáky Imrének kedves embere volt. Számos iskolát és templomot építtetett. A szegényeknek nagy pártfogója volt. Halála után megtették a lépéseket szentté avatására. Nagy-Bánya környékén ma is több legenda szól tetteiről. Kitünő szónok lévén, számos egyházi beszédet mondott és irt. Nyomtatásban következő munkái láttak napvilágot: Halotti beszédek Koháry Judit, Barkóczy Krisztina grófnők fölött; Kis katekizmus, Búzafejek (2 kötetben); A keresztény embernek zsidóval az idvesség dolgáról való beszélgetése; Lelki öröm; Üdvösséges tudomány. Ezek között ugy nyelvi, mint retorikai szempontból a legértékesebb a Búzafejek c. beszédgyüjtemény (1729).

4. K. Imre, jogtudományi iró és budapesti egyetemi tanár, szül Tárnokon (Zala9 1744., megh. 1819 márc. 26. Eredetileg a jezsuita-rend tagja volt, de annak feloszlása után a magyar magánjog tanára lett Győrött (1778), majd Fehérvárt (1786), utoljára pedig Pesten (1793-179. Főmunkája: Institutiones juris hungarici privati (4 köt., Pest 1812).

5. K. László, az első magyar szinészdirektor, vígjátékiró, működött az 1790-es években, a pesti magyar kántor fia volt, eleinte jogi pályára készült, később egész szenvedéllyel a magyar szinészet megalapításának élt. Az 1790. Ráday Pál és Kazinczy Ferenc vezetése alatt alakult szinjátszó társaságnak nemcsak tagja, henem tulajdonképeni lelke és vezére volt; s 1791 szept. 1-től 1792 ápr. 26-ig igazgatója is; az országgyüléssel, helytartótanáccsal, a német szinház bérlőjével, magánosokkal ő tárgyalt fáradhatatlanul s lelkesítette társait is. Mikor a kellő pártolás hiányában s belső viszálykodások miatt is 1796. szétoszlott a pesti társaság, K. egy töredékkel vidékre vette magát s 1800. a nagyváradi szintársulatot igazgatta. A műsor számára maga is irt és fordított szindarabokat. Ezek közül kettő jelent meg: A gazdasszony, vagy megfizet az öreg harang (vígjáték, Pest 1792, ifj. Stephanicnak Die Wirtschafterin c. vigjátéka után); Csapó Péter vagy a kincsások (u. o. 1792). Még 12 darabjáról van tudomásunk (fordította Molieretől is a A tettetett beteget, 1792).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is