Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kelet-Afrik... ----

Magyar Magyar Német Német
Kelet-Afrik... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kelet-Afrika

1. Brit-K., magában foglalja az Imperial British East African Company (rövidítve Ibea) társulatnak volt birtokait, melyek 1895 jul. 1. az angol kormány közvetlen birtokába átmentek, Lamu, Manda és Patta szigetekkel együtt, továbbá az angol protektorátust Zanzibar és Pemba szigetek fölött (ez utóbbira nézve l. Zanzibar). A K.-afrikai társaság volt birtoka a zanzibari szultánnal 1888., 1889. és 1891., a német birodalommal 1886. és 1890., végül az olasz kormánnyal 1891. kötött szerződések értelmében magában foglalja Ugandát, Uszogát, Unyorót, Ankorit, Mpororót, Kokit, Ruanda egy részét, az Emin pasa Egyenlítői-tartományát, Kordofán egy részét, összesen több mint 1 millió angol négyzetmértföld trülettel. Határai É-on Abisszinia, K-en az Indiai-oceán és a Dsub folyó, D-en német K.-Afrika és Ny-on a Kongo-állam; ÉNy-on határai nincsenek megállapítva. Az Umba és Szabaki közt 3-400 m. magas parti lapályból, 180 km.-nyire a tengertől a 2400 m. magas Bura nevü hegycsoport emelkedik ki, amelyhez ÉNy-on a Kjulu és Ulu nevü hegyek csatlakoznak. A Kilima-Ndsarótól Ny- és ÉNy-felé elvonuló fensíkon mély, vulkáni eredü hasadék szeli át, amelyben a Teleki gróf által fölfedezett Rudolf, Stefánia, továbbá a Bao és Naivasa tavak terülnek el. E hasadék K-i oldalán emelkedik az Aberdare-hegylánc (4300 m.) és a hóval takart Kenia (5600 m.); a Ny-i oldalán pedig a Mau (2910 m.) és az Elgon (4300 m.); az Albert és Albert-Edward tavak közt van végül Afrika harmadik legnagyobb hegytömege, a Stanley Ruvenzorija (5600 m.). A tengerbe torkolló jelentékeny folyók a Szabaki és a Tana, amely utóbbin kis gőzhajón 480 km.-nyire mentek már föl. A Viktoria Nyanza lefolyása a Kivira, az Albert-Edwardé a Szemliki; mindkettő az Albert-tóba folyik és onnan Bahr-el-Dsebel vagyis Fehér Nilus néven szakad ki. Az éghajlat trópusi, a tengerparton két esős évszakkal, a magasabb részeken változó esőkkel. Miként egész K.-Afrikában, ugy itt az alacsony helyeken az európaiak egészségét a klima veszélyezteti. A partvidéken, a Tana folyó mentén, Vituban, Lamu és Manda szigeteken a föld termékeny; a kókuszpálmák, banánák, rizs, cukornád és egyéb afrikai trópusi növények jól megteremnek. Az Umba és Tana közt a Kilima-Ndsaróig és a Kjulu hegyekig kemény, magas fű, akáciák és euforbiák takarják, még belebb a föld teljesen kopár, viz nélkül szűkölködő gnájsz-sivataggá alakul. Ellenben a Viktoria-Nyanza és az Albert meg Albert-Edward tavak között a talaj ismét nagyon termékeny. A Viktória-tó és Bura-hegyek közt elterülő nagy síkságok hemzsegnek a zebráktól, antilopéktól, bivalyoktól és oroszlánoktól; nagyobb számu elefántot a Leikipia-fensík és Elgon között talált Teleki expediciója. Cece-légy itt nincs. A lakosok a partokon arabok, hinduk és szuahelik; az ország belsejében négerek, és pedig gallák, szomalik, masszaik, vagandák és vanyorók. A kormány székhelye Mombasz (Mombasa), kitünő kikötővel; jelentékenyebb hely a parton még Malindi, Lamu, Kiszmaju, Vanga és Mambrui. A brit K.-afrikai társulat Mombasz kikötőjét javította, Zanzibarral kabel útján összekötöte; telegráfvonalat épített a többi parti kikötőkbe és Golbantin át (a Tana partján) Vituba; jó utat készített Kibweribe (mintegy 200 angol mértföldnyire), vasutat tervez a Viktoria-Nyanzáig. A parttól legmesszebb fekvő állandó európai állomások: Macsako, Kikuju; azonkivül Lugard kapitány Unyoro Ny-i határán egész állomássort alapított. A katonai erő 500 szudáni és hindu emberből áll. A Church Missionary Societynak 6, az algeriai kat. missziónak Ugandában 3 állomása van. L. Afrika-társulatok. V. ö. az 1891-94-iki Blue-book-okat; továbbá: Lugard, The rise of our East African Empire (1893); M Dermott, British East Africa. Végül Speke és Grant, Baker, Stanley, Höhnel (illetőleg Teleki gróf) stb. utazási műveit.

2. K. (Német-, Deutsch-Ostafrika), a legnagyobb német gyarmat az Indiai-oceán mellett, Brit K.-Afrika, a Kongo-állam, az angol Nyassza-föld és a portugál Mozambique közt, 955,220 km2 területtel és becslés szerint 2.900,000 lak. A partvidék sík föld; D-en szélesebb mint É-on; e síkságból a föld Ny-felé fokozatosan emelkedik és a belső afrikai fensík szélén a Kilima-Ndsaróban (l. o.) éri el a legnagyobb magasságát. E magas hegytömegből D-nek és DK-nek különböző hegyek ágaznak ki; ilyenek a Parei, Uszambarai, Ngurai, Livingstone stb. hegyek. K. belseje, amennyiben ismeretes, 1200-1400 m. magas felföld, amelyet nagyobbára laterit takar. A hegyek csaknem kivétel nélkül gránitból, gnájszból és kristályos palából állanak; csakis a Tanganyika körüli hegyekben és Karagvében vannak hatalmas homokkő- és agyagpalarétegek, a Kilima-Ndsaro D-i lejtőjén pedig vulkáni kőzetek. A partvidék nagyobb folyói a Pangani v. Ruvu, a Kingani v. Rufu, a Furidsi és a Rovuma. A szárazföld belsejének folyóvizei a száraz évszakban nagyobbára kiszáradnak; ezek közt a legfontosabb a Kagera, melyet a Nilus forrásfolyójának tartanak. A K.-afrikai nagy tavak közül a Vitkoria-Nyanza, a Tanganyika és a Nyassza tartoznak egészen v. részben K.-hoz; rajtuk kivül itt van még a Dsipe-, az Urigi- és Rikva- vagyis Lipót-tó. Az éghajlat trópusi és az európaiakra nézva nagyobbára igen egészségtelen; a partvidéken 2 (március közepétől május végéig és október közepétől december közepéig), a száraz belsejében pedig nagyobbára csak egy esős évszak (nov.-től áprilisig) van. A földet nagyobbára magas fű takarja és sok helyen művelhető; a mocsáros és egészen köves, terméketlen terület aránylag csekély. Ahol a földet művelik, termelnek kókuszpálmát, narancs-, dinnye-, mangofákat, banánát, manihotot, szezámot, földi mogyorót, sőt rizst, cukornádat és néhol pamutot meg dohányt is. A vadállatok, mint oroszlánok, leopárdok, hiénák, bivalyok, krokodilusok leginkább a Kilima-Ndsaro körüli síkságokon, Uszagara és Unyamvezi völgyeiben találhatók. Az elefánt már igen ritka. A cece-légy a parti vidékeken fordul elő. Házi állatok a tyúk, kecske, juh; szarvasmarha-nyájakat Uszambara, Uszagara és Uszukumában találni. A lakosok tulnyomó nagy része u. n. bantu-néger; ezek közt a legszámosabbak a vamrima, vahuma, vanyamvezi és vahele, meg a rabló természetü masszaik; a partvidéken laknak arabok, hinduk és szuahelik. Nagyobb négerkirályságok nincsenek; a jelentősebbek még Uszambarában Szembodsa és a karagve törzs fejedelmsége; egyebütt a négerek kisebb törzs-szövetkezetekben élnek. A partvidéken a német uralom teljes mértékben el van ismerve; belebb azonban befolyása legfölebb arra szorítkozik, hogy a karavánutak mentén béke uralkodjék. E célból több helye katonai állomásokat (11-et) szerveztek; ezek közt a legfontosabb Tabora, a belföld legélénkebb kereskedőhelye. A partokon a legjelentékenyebb helységek: Dar-esz-Szalam, a kormányzó székhelye, Bagamojo, a legfontosabb forgalmi hely és Tanga, a legjobb kikötő. A hittérítő állomások száma 39, ezek közül 17 róm. kat. A polgári és katonai kormányzás a német császártól kinevezett kormányzó kezébe van letéve. A német császári őrcsapat 23 tisztből, 5 orvosból, 50 altisztből és 1150 szines bőrü (szudáni és zulu) katonából áll. A gyarmat fentartásához a német birodalom évenkint mintegy 2 millió márkával járul. Direkt adók nincsenek. L. Afrika-társulatok. V. ö. a nagyobb utazási műveken kivül: Peters, Die deutsch-ostafrikanische Kolonie; Baumann, In Deutsch-Ostafrika (Bécs 1890); Behr, Kriegsbilder aus dem Araberaufstand in Deutsch-Ostafrika 81892); Schmidt, Geschichte des Araberaufstandes in Ost-Afrika (1892).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is