Kéméndy

Jenő, genrefestő, szül. Déván 1860. Budapesten a rajztanárképző intézet növendékei közé iratta magát. Mint ilyen magára vonta Nopcsa Elek báró figyelmét, ki négy éven át évi 300 forint ösztöndijat adott neki, hogy azzal Münchenben a festészetben kiképezhesse magát. Itt először Benczur rajziskoláját látogatta, majd félév mulva Seitz tanítványa lett, kinél előbb egy tanulmányfőért, aztán a Tivornya címü képért az akadémia kis ezüstérmét kapta. Ez utóbbi kép 1883. a budapesti műcsarnok kiállításán is látható volt s Károlyi Tibor grófban talált vevőre. K. először a XV. sz. XVI. sz. kóbor lovagjait festette nagy előszeretettel; később németalföldi alakokkal népesültek meg vásznai, még később pedig a direktorium kor vonzotta. Főbb művei: a Szeszélyes nők, mellyel az 1885-iki budapesti országos kiállításon érmet nyert; a Képzelt beteg, melyet Zichy János gr. váltott magához; az Ügyetlen széptevő, a Vén gavallér, a Dilettáns, a király tulajdonát képező Két naplopó s az Álarcos bál után. Magyar tárgyu genreképei közül felemlítendők: a Szomoru búcsu, annak társképe a Vidám viszontlátás és a Hazafelé, mely a mezőről visszatérő parasztlegényt és leányt ábrázol.

Forrás: Pallas Nagylexikon