Kémiai jelek és képletek

A kémikusok az elemi gyökök jelzésére azoknak internacionális nevük kezdőbetüit, esetleg még egy-két jellemző hangzó hozzáfűzésével, használják. Igy p. a hidrogént H, az oxigént O, a nátriumot Na, a brómot Br-rel elölik. Közmegegyezés szerint e jelek nemcsak minőségi, hanem mennyiségi értelmüek is; igy p. H egy atom vagyis egy sr. hidrogént, O egy atom vagyis 16 sr. oxigént jelent. A fontosabb elemek jeleit és azok mennyiségi jelentőségeit vagyis atomsúlyait l. Atomok és Elemek címszó alatt. A vegyületek jelzésére az őket képező elemi gyököket egymás mellé irjuk, p. HCl hidrogénklorid (sósav). Az elemi gyökök jelei mellé alul irt számok a vegyületben szereplő atomok számát jelentik, p. H₂O hidrogénoxid (viz) azt jelenti, hogy egy molekula viz 2 atom hidrogén és 1 atom oxigénből áll. A képletekben zárjelbe tett részek összetett gyököket jelentenek. A képlet elé irt nagy számok a molekulák számát jelölik, p. 2H₂SO₄ két molekula kénsavat jelent. a vegyületek képleteit különféleképen irhatjuk fel és ennek megfelelően jelentőségük is korlátoltabb v. tágabb. Ilyen szempontból vannak: tapasztalati képletek, melyek csak azt fejezik ki, hogy az illető vegyületnek mekkora a molekulája és minő elemi gyökökből áll, továbbá az egyes elemi gyökök milyen számban szerepelnek; p. az ecetsav tapasztalati molekula-képlete C₂H₄O₂. Az okszerü képletben a vegyületet alkotó közelebbi gyökök is ki vannak tüntetve, igy p. az ecetsav okszerü képlete (C₂H₃O)OH, mely képletből látjuk, hogy az ecetsav a (C₂H₃O), vagyis acetil és az (OH) hidroxil gyökök vegyülete. Legtöbbet fejeznek ki a szerkezeti képletek, melyek az egyes gyökök egymással való kapcsolási módját is kitüntetik, p.:

[ÁBRA] Az ecetsav szerkezeti képlete.

Forrás: Pallas Nagylexikon