Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
kémiai köté... ----

Magyar Magyar Német Német
kémiai köté... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

kémiai kötés

Az atomok közötti olyan kölcsönhatás, amelyek során az atomok molekulákká v. más atomcsoportokká (kristályokká stb.) kapcsolódnak össze. A kötés általában a vegyértékelektronok segítségével jön létre. A kialakult kémiai kötés felszakításához a kötési energiát kell befektetni. Elsőrendű kémiai kötésnek nevezik a kovalens kémiai kötést, az ionos kötést és a fémes kötést, amelyek 80--1000 kJ/mól kötési energiával rendelkeznek. Másodrendű kémiai kötés általában a molekulák egymással való kölcsönhatásakor jön létre; ilyen a Jan Diderik van der Waals Nobel-díjas holland fizikusról elnevezett van der Waals-kötés kb. 0,5-1 0 kJ/mól energiahatárok között és a hidrogénkötés, amelynek kötési energiája 8-40 kJ/mól lehet. A tisztán ionos v. kovalens kötés között számos átmenet van, a kötések tehát eltolódhatnak ionos v. kovalens irányban. Ennek oka az, hogy az ionok deformálhatják egymás elektronfelhőjét, ill. a kovalens molekulában a nagyobb elektronegativitású atom felé tolódik el a kötőelektronpár (kötéspolarizáció). Lehetnek a kötésnél olyan elektronok is, amelyek egyszerre több atomhoz is tartoznak (delokalizált elektronok). A benzolmolekulában pl. a hat szénatomot hat elektronpár kovalens kötéssel kapcsolja össze, hat elektron pedig mind a hat szénatomhoz közösen tartozik. Delokalizált elektronok nem ritkák a szervetlen vegyületeknél sem: a legtöbb összetett ionban a kovalens kötés mellett megtalálhatók. Delokalizált elektronok biztosítják a témek kristályaiban is az összetartó erőt, a fémes kötést.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is