kémiai reakció

Kémiai kötések felszakadásával, új kötésekkel járó folyamat, amelyben az anyagok reakciótermékekké, más tulajdonságú, új anyagokká alakulnak, egyúttal minőségi átalakulás is bekövetkezik. A kémiai reakciók időbeni lefutásával foglalkozó kémiai kinetika alapján a reakcióban részt vevő molekulák szerint megkülönböztetünk elsőrendű v. monomolekuláris kémiai reakciót (pl. radioaktív bomlás), másodrendű v. bimolekuláris kémiai reakciót (pl. etilacetát lúgos hidrolízrse), magasabb rendű kémiai reakciókat, ez esetben a reakcióban három v. több részecske ütközik egyidőben, amelynek létrejötte csak ritkán figyelhető meg. A kémiai reakciók során a reagáló anyagokkal kölcsönhatásban levő katalizátorok segítik a reakció lefolyását (katalízis). Termokémiai szempontból megkülönböztetünk exoterm reakciót és endoterm reakciót (Ness-törvény). A reagáló anyagok halmazállapota szerint lehetnek homogén reakciók és heterogén reakciók. Itt említhetők az egyensúlyi reakciók (kémiái egyensúly). Fő reakciótípusok: sav-bázis reakció (Bronsted-elméler). redoxi reakció, komplex képződés (koordinációs) reakció (aktivált komplex), szubsztitúciós reakciók (szubsztitúció), addíciós reakciók (addició), eliminációs reakciók (elimináció pl. dehidratálás hidratálás), gyökös reakció. A kölcsönhatásba lépő anyagok reakciótípusa az ionreakció. A reagenstípusok szerint elektrofil és nukleofil reakciókra kerülhet sor. Az elektrofil anyagok elektronelvonók, az elektrondús atomcsoporthoz kapcsolódnak: a nukleofil anyagok elektronlekötők, az elektronszegény atomcsoporthoz kapcsolódnak.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• kémiai kötés
• molekula
• hidrolízis
• katalizátor
• katalízis
• termokémia
• endoterm reakció
• Hess-törvény
• homogén reakció
• kémiai egyensúly
• Bronsted-elmélet
• redoxi reakció
• aktivált komplex
• szubsztitúció
• addíció
• elimináció
• hidratálás
• ionreakció
• izoméria