kémiai reakció
Kémiai kötések felszakadásával, új kötésekkel járó folyamat, amelyben az anyagok reakciótermékekké, más tulajdonságú,
új anyagokká alakulnak, egyúttal minőségi átalakulás is bekövetkezik. A kémiai reakciók időbeni lefutásával foglalkozó kémiai
kinetika alapján a reakcióban részt vevő molekulák szerint megkülönböztetünk elsőrendű v. monomolekuláris kémiai reakciót (pl.
radioaktív bomlás), másodrendű v. bimolekuláris kémiai reakciót (pl. etilacetát lúgos hidrolízrse), magasabb rendű kémiai reakciókat, ez esetben a
reakcióban három v. több részecske ütközik egyidőben, amelynek létrejötte csak ritkán figyelhető meg. A kémiai reakciók során a
reagáló anyagokkal kölcsönhatásban levő katalizátorok segítik a reakció lefolyását (katalízis). Termokémiai szempontból
megkülönböztetünk exoterm reakciót és endoterm reakciót (Ness-törvény). A reagáló anyagok halmazállapota szerint
lehetnek homogén reakciók és heterogén reakciók. Itt említhetők az egyensúlyi reakciók (kémiái egyensúly). Fő
reakciótípusok: sav-bázis reakció (Bronsted-elméler). redoxi reakció, komplex képződés (koordinációs) reakció (aktivált
komplex), szubsztitúciós reakciók (szubsztitúció), addíciós reakciók (addició), eliminációs reakciók (elimináció pl.
dehidratálás hidratálás), gyökös reakció. A kölcsönhatásba lépő anyagok reakciótípusa az ionreakció. A reagenstípusok
szerint elektrofil és nukleofil reakciókra kerülhet sor. Az elektrofil anyagok elektronelvonók, az elektrondús
atomcsoporthoz kapcsolódnak: a nukleofil anyagok elektronlekötők, az elektronszegény atomcsoporthoz kapcsolódnak.
Szerkesztette: Lapoda Multimédia
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|