Kemlek

a mai Kalnik, a Kalnik-hegység déli oldalán, hajdan egészen Kősör vmegyéig terjedő várispánság és 1246 óta oklevelekben is emlegetett főesperesség, 20 plébániával. Kiterjedt a mai Belovár vm. egész északi, vagyis a Csázma vizének jobbpartján eső felére, Zágráb vm. ÉK-i részére (a marócai területre) s Kőrös és Varasd vmegyék némely vidékére is. Várispánjai: 1263. Miklós mester étekfogó és kancellár, 1269-70. pedig maga Lőrinc nádor volt. Ekkor 1270. V. István Kemlek várát és kerületét Rolandnak, több ízben nádornak, ajándékozta s Roland ez időtől fogva magát K. örökös főispánjának nevezte. Ezzel K. tényleg megszünt mint külön várispánság, de más megyéhez nem kapcsolva, a nagy-kemleki várnagyok (többször egyúttal kőrösi főispánok), mint igazi vmegyét igazgatták. K. követeti 1440. az országgyülésen is megjelentek, ami annál feltünőbb, mert szinte egyetlen példa, hogy magán-uradalom, amilyen ekkor K. volt, az országgyülésen képviselve volt. A Kalnik-hegyen fekvő várban Zsigmond király s felesége, Borbála, többször tartózkodott; kedvelt szobájukat, mely sziklába volt vésve, most is mutogatják. 1428. a várat 14,000 aranyért eladta János zágrábi püspöknek, ki azt 1432. a zágrábi püspökségnek hagyományozta. 1480. K. már Kőrös vmegye kiegészítő része s a Hunyadyak birtoka volt. (V. ö. Pesty, Eltünt vármegyék, II. 283-8. és Várispánságok, 276-281); Ortvay, Magyarországi egyházak földleirása, II. 758-9).

Forrás: Pallas Nagylexikon