Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kempelen... ----

Magyar Magyar Német Német
Kempelen... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kempelen

1. Farkas, lovag, technikus, szül. Pozsonyban 1734 jan. 23., megh. Bécsben 1804 márc. 26., hol a magy. királyi udvari kancelláriánál udvari tanácsos és referendárius volt. Ő vezette a mai budai várpalota építését, a bécsi Schönbrunni-kert vizszöktető műveit ő rendezte be és a Ferenc-csatorna építésekor az ő «tűzzel és párával dolgozó alkotmányai» merítették a vizet. Nevezetes az ő beszélő gépe, amely tökéletesebb volt Kratzensteinénél, ki 1776. gépével a szt.-pétervári akadémiánál díjat nyert. Erre vonatkozó műve: Mechanismus der menschlichen Sprache, nebst Beschreibung seiner sprechenden Maschine (Bécs 1791), amely franciául is megjelent. Nagy feltünést keltett sakkozó gépe, melyet 1769. talált fel. Ez egy emberi alakból áll, mely alacsony szekrény mögött széken ült és a szekrényen felállított sakktáblán nagy ügyességgel játszott. Leirása megjelent a Leipziger Magazin für Naturkunde, Mathematik und Oekonomie címü folyóirat 1784. évfolyamában. Monográfiával felérő, korrajzi becsü ismertetése a Nyelvtud. Közlemények VIII. köt. Itt van elősorolva a teljes irodalom is s a különböző teoriák. A gépben állítólag egy ember volt elrejtve, ki a gépet mozgatta. K. gépét Angliában és Franciaországban bemutatta; 1882. a gép Párisban még megvolt, állítólag 1854. Philadelphiában elégett.

2. K. Győző, iró, szül. Jászberényben 1829., megh. u. o. 1865 ápr. 6. Iskoláit szülőhelyén végezte s u. o. lett tanító. 21 éves korában tünt föl mint a Pesti Napló munkatársa, 1851. nőül vette Tóth Riza irónőt. Miután nejét elvesztette, 1859. a nem politikai tartalmu Szegedi Hiradót indította meg; u. o. pár tanügyi munkát is adott ki s részt vett a közéleti mozgalmakban. Szeged város alkotmányos tiszti főjegyzője. Csongrád vmegye tiszteletbeli aljegyzője és a csongrádmegyei gazdasági egyesület titkára volt. Lapjával az alkotmányos eszméket szolgálta, de mivel a politikába avatkozott, elfogták és Josefstadtba internálták. Kiszabadulta után 1861-65. a Hon rendes belmunkatársa volt, ettől fogva inkább regényeket irt s mint jászberényi gimnáziumi tanár folytatta működését. Szivbajban halt meg. Munkái: Néptanodai oktatástan (Szeged 1860); A magyar nyelv gyakorlati tanfolyama (Kellner után u. o. 1860-62); Hét hét Josefstadtban (u. o. 1861); Herostratidák (felelet Aristidesnek az Önbirálatra és Polgárosodásra, Pest 1863); Magyar hölgyek arcképcsarnoka (u. o. 1864); Két úr (regény 4 köt., u. o. 1865). - Neje:

3. K. Riza név alatt volt olvasott novellairó az 50-es években. Családi nevén Tóth Riza volt, Tóth Kálmán költőnek testvére. Baján szül. 1829., megh. Jászberényben 1858 jan. 1. Irói pályáját Hontalan c. novellájával a Magyar Irók füzeteiben kezdte meg. 1850-től a Hölgyfutárba dolgozott. Egy ideig álnév alatt közölte dolgozatait, saját neve alatt csak akkor lépett föl, mikor férjhez ment; a Fáncsy-albumba már a maga neve alatt irt. Novellái a nőiróknál szokatlan korrajzi háttér által tüntek ki s jelentékeny tetszésben részesültek. Két gyüjteményök jelent meg: K. R. beszélyei (4 köt., Szeged 1855) és Újabb beszélyek (2 köt., u. o. 1857). Halála után jelent meg a Kibékülés, irányregény (u. o. 1888).

4. K. János András Kristóf, csillagász, szül. Pozsonyban 1716., megh. 1752 jul. 17.; a bécsi lovagakadémián előbb mint tanár, később pedig mint igazgató működött, azután ausztriai követségi titkár és udvari történetiró, majd pápai protonotarius apostolicus, végül egyházi pályára lépvén, mint pozsonyi kanonok végezte életét. Említendő De cometis malorum nuntiis (Velence 1748) c. műve.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is