Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kenedi... ----

Magyar Magyar Német Német
Kenedi... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kenedi

Géza, publicista, iró, született Padén (Torontál) 1853 nov. 25. Tanulmányait részben otthon, majd Szegeden és Pécsett végezte, ahol első irodalmi művei az önképzőkör évkönyveiben és a helyi lapokban megjelentek. Mint joghallgató Budapesten szépirodalommal, kivált versirással, majd tárcával kezdte nyilvános pályáját. Később a Lukács Béla vezetése alatt álló Közvéleménynek politikai vezércikkirója lett. Államtudományi ismereteit 1887-ben, a jogtudományét 1880. szerezte; 1881-ben ügyvédi oklevelet nyert. Közben, 1878. részt vett a bosnyák hadmenetben, a 6-ik számu gyalogezreddel Sarajevóig s ugy a háboru alatt, mint azután számos cikke és tárcaközleménye jelent meg Bosznia-Hercegovináról különféle lapokban. Egy darabig Pest vármegyénél mint tiszteletbeli árvaszéki ügyész szolgált s 1881-ben Borostyáni Nándorral átvette a Pesti Hirlap szerkesztését, melynek felelős szerkesztője, cikkirója és tárcairója egyszersmind. Tárcaközleményei és morálfilozofiai tanulmányai jobbára Quintus vagy Geicha álnév alatt, politikai dolgozatai jobbára névtelenül jelennek meg. Az Otthon irók és hirlapirók körének alelnöke. A szegedi Dugonics-társaságnak rendes tagja. A politikai publicistika mellett mint jogász is tevékeny s tagja több jogi testületnek. Az ügyvédi szószéken is többször megfordul. Irodalmi tevékenysége a következő lapokra terjed ki: Pesti Hirlap, Új Idők, Jogtudományi Közlöny, Ügyvédek Lapja. Cikkei több más lapban is szét vannak szórva. Azonfelül a magyar tengermellék viszonyainak szorgalmas kutatója. E rész az Osztrák-magyar monarchia irásban és képben címü nagy kiadványban is tőle van. Önálló művei: A Quarnero, Fiume és Abbazia (1884); Szénrajzok, társadalmi tanulmányok és elbeszélések (1894) és több kisebb füzet. Flammarion K., Világ Vége címü könyvét (1894) is ő fordította magyarra.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is